Zavarba ejti a régészeket a Norvégia déli részén tett felfedezés. A sírokat tavaly fedezte fel a Norvég Kultúrtörténeti Múzeum csapata Fredrikstadban, Oslo déli részétől körülbelül 80 kilométerre, a svéd határ közelében. Mindegyik sírt pedánsan körbe rakott kövek jelölik. 41 kerek kőformációt tártak fel.
Fotó: Museum of Cultural History, University of Oslo / Live Science
A legfeljebb 2 méter átmérőjű kőkörök úgy voltak egymás mellé elhelyezve, mint az utcán a macskakövek, de a felszín alatt néhány centiméterre temetve. Sok kört helyeztek egy nagy központi kő köré, és feltártak égett csontokat és kerámia szilánkokat is a kövek alatt. Most egy új analízis feltárta, hogy majdnem mindegyik sírban volt egy Kr.e. 800 és 200 között meghalt gyermek. Közülük sok a csecsemő, a többiek 3-6 évesek.
Fotó: Museum of Cultural History, University of Oslo / Live Science
A kormeghatározás azt mutatja, hogy a temetkezési helyszínt hosszú időszakon át használták, tehát nem halhattak meg ugyanazon természetei katasztrófa, vagy betegség kitörése, vagy járvány miatt.
Fotó: Museum of Cultural History, University of Oslo / Live Science
Unikális Európában az ókori gyermeksírok ilyen koncentrációja. A temetési helyszínt környező területet utazásokat és napimádatot ábrázoló szikla vésések tarkítják.
A szakértők megjegyzik, hogy abban az időben valószínűleg magas volt a csecsemő halálozás, de különben nincs magyarázat a gyermeksírokra. A régészek miután a helyszínről származó fontos mintákat rögzítették és alaposan lefotózták, befedték az ásatásokat. Az egyik kőformáció azonban hamarosan kiállításra kerül Osloban, a Kultúrtörténeti Múzeumban „A gyermekek emlékére” címmel.
A régészek azt is tervezik, hogy analizálják a helyszínről való leleteket, amik között vannak kerámiadarabok és valami, ami egy fémbross lehet. A kerámia töredékek elemzéséből sok mindent megtudhatnak. Úgy tűnik, hogy nem minden edény volt égetett csont tároló; némelyik a sírok közé volt helyezve, és a régészek kíváncsiak, hogy mi volt bennük.
Fotó: Museum of Cultural History, University of Oslo / Live Science
Véletlen felfedezés
A régészek a temetkezési területet akkor fedezték fel, miután egy közelben lévő kőkori települést vizsgáltak.
A skandináv bronz- és vaskor idején gyakori volt, hogy máglyán elhamvasztották a halottakat és a megmaradt csontokat vagy eltemették, vagy szétszórták. A hamvasztás helyszíne fölé gyakran építettek lapos kőzetréteget spirál, vagy karika mintázatban.
