Index – Kultúr – Korábban soha nem látott kocsit állítottak ki Kőbányán

by admin


A kőbányai Északi Járműjavító 20 hektáros területén már az 1800-as évek végétől zajlott a járműjavítás, de a 6000 négyzetméteres csarnok járműgyárként is funkcionált – egészen a 2000-es évek elejéig. Az Operaházhoz tartozó Eiffel Műhelyház szomszédságában fekvő dízelcsarnokot Feketeházy János tervezte, a ’60-as években nyerte el mai formáját. Se hűtés, se fűtés − utóbbi a nyári hőségben jól is jön −, az itt dolgozók, illetve a múzeumi látogatók kénytelenek alkalmazkodni az időjárási viszonyokhoz.

Központban a tudatosság

Mint minden időszaki kiállításnak, az október 31-ig látogatható Energiamixnek is sajátos tematikája van, elrugaszkodik a múzeum állandó tárlatának anyagától és üzenetétől. 

Az idei központi téma a nagy járművek.

„Mintegy hetvenezer műtárgyat őrzünk, a járműveket is különböző csoportokba soroljuk. Fogatolt járművek, hintók, szekerek, kocsi, sínes járművek, amelyek alapvetően a mozdonyok, a vasúti kocsik, villamosok. Végül a gumikerekesek, például az autóbuszok, trolibuszok, illetve a kerékpárok, motorkerékpárok. 2021-ben volt először ebben a csarnoktérben kiállítás, sokkal-sokkal kisebb alapterületen, mint most. Akkor nagy járműveket mutatott be a Közlekedési Múzeum, 2022-ben szintén, tavaly pedig az én ötletem nyomán megnyílt egy kerékpártörténeti kiállításunk” − fogalmaz Schneller Domonkos főigazgató a tárlattal kapcsolatban.

A múzeum az időszaki kiállítással ismét a nagy járművekre koncentrál, csak éppen új megközelítésből. Mindannyian a bőrünkön érezzük a globális felmelegedés hatását. Az elmúlt száz évben emelkedett az átlaghőmérséklet, egyre melegebben a nyarak, egyre kiszámíthatatlanabban az időjárási viszonyok. Nehéz tagadni, hogy klímaváltozás Magyarországot és Európát elkerülné. A klímaváltozásnak, ha tetszik, ha nem, az emberi tevékenységhez és a közlekedéshez (is) köze van. 

A kiállítás kísérletet tesz arra, hogy bemutassa a

teljes üvegházhatású gázkibocsátás egyharmadáért felelős közlekedés megoszlását;

azt, hogy egyes korszakokban milyen energiahordozók hajtották a közlekedést, és ezek milyen hatással voltak a környezetünkre. Szénmeghajtás, gőzgépek, gőzmozdonyok, elektromos meghajtás, olajkorszak, benzinkorszak, valamint a nagybetűs kérdés: mi lesz a jövőben?

Függők lettünk

A tárlat rávilágít, hogyan tette az embert energiafüggővé a technológia, emellett azt is elemzi, hogy milyen környezeti, illetve világpolitikai- és -gazdasági krízisekhez vezetett ez a fajta függőség. Megoldásként az alternatív lehetőségek között kutakodhatunk: kiderül, milyen egyéb módszerek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy nemcsak mi, de a következő generációk is élhető bolygót hagyjanak maguk után.

Teszi mindezt úgy, hogy interaktív módon szólítja meg a közönséget. A járművek szerelmesei pedig a felhők felett érezhetik magukat, hiszen különleges közlekedési eszközök várják, hogy megcsodálják őket. Például:

  • Az AN2-es repülőgép, amely 2004-ben került az akkori Közlekedési Múzeumnak a tetejére, a mostani kiállításra pedig az Aeroplex Hungary nevű cég újította fel a helyszínen;
  • az akkumulátoros Bergmann-postakocsi, amelyet először láthat a nagyközönség;
  • a szellemvasútnak is hívott MÁV 242 sorozat egyik darabja, amely 160 km/h sebességgel tudott menni;
  • illetve a legendás, óriási rajongótáborral büszkélkedő Ikarus buszokból is kiállítottak egyet.

Az Energiamix legfőbb üzenete, hogy egyéni döntéseink, kényelmi igényeink megváltoztatása képes elindítani globális folyamatokat, párbeszédeket és megoldásokat. A látványos installációk, a filmvetítések, illetve a bejáratnál felállított fotókiállítás vizuálisan is szemlélteti a felmerülő problémákat, ezáltal még nagyobb hangsúlyt fektet a klímaváltozással és a környezetszennyezéssel kapcsolatos diskurzus kezdeményezésére.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)