Megközelítési módtól függően más-más eredményt kapunk arra a kérdésre, mekkora részesedést hasít ki magának a dohányipari termékek magyarországi forgalmából a feketepiac. Abban azonban egyetértenek a szakemberek, hogy éves szinten több tízmilliárdos, akár a százmilliárd forintot is meghaladó összegről beszélhetünk. Ezért is kapott a téma önálló kerekasztal-beszélgetést a Digital-Media Hungary 2024-en.
Egzotikus domainek mögé bújva
Manapság a dohánycsempészet már nemcsak a csomagtartóban a határon átcsempészett hagyományos cigarettát jelenti, hanem az egzotikus végződésű honlapokra beregisztrált webshopok tömege által kínált, sokszor ismeretlen eredetű, elektronikus cigarettákból, hevítőrudakból és nikotinpárnákból álló portékát.
Pedig az online térből bizonytalan eredetű és tartalmú áruk rendelhetőek meg, mindez illegálisan, hiszen hazánkban a dohányipari termékek távértékesítése tilos. Az elméletileg a weboldal „hovatartozásáról” árulkodó domain végződés egzotikumát leginkább feltűnő változékonysága adja. Ahogy ugyanis hivatalos bejelentést kapnak az internetes szolgáltatók az adóhivataltól vagy más állami szervezettől arról, hogy az oldalon tiltott cikkeket árulnak, blokkolják azt, így a csalók újabb és újabb domainekkel próbálkoznak.
Ezzel szemben, az itthon hivatalos csatornákon keresztül értékesített, tehát a trafikokban kapható füst nélküli, újgenerációs megoldások ellenőrzött alternatívaként érhetőek el a felnőttek számára. Ezek a termékek sem kockázatmentesek és nikotint tartalmaznak, így függőséget okoznak, azonban használatuk során nincs a hagyományos cigarettára jellemző égési folyamat, így a füstben lévő károsanyagok kialakulása elkerülhető.
Fontos a bejelentés
„Akár a felhasználók is jelezhetik az online piactereknek, vagy az online platformoknak, ha jogellenes tartalmat észlelnek, a bejelentők lehetnek az érintettek, vagy akit károsan érint a hamisított termékek forgalmazása” – közölte a beszélgetésen dr. Fáczán Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) online platform főosztályvezetője.
