Orbán Balázs szerint bár „borzalmas háború” zajlik Magyarország szomszédságában, nem ez az első háború, ami lezajlott a világtörténelemben, így meg kell próbálni objektíven szemlélni azt és annak természetét.
Hangsúlyozta, hogy amikor nincs egyértelmű győztes vagy vesztes, a konfliktus mindig tárgyalásos úton rendeződik, először tűzszünettel, majd „hosszú, keserves” diplomáciai egyeztetéssorozattal.
Orbán tűzszünetet javasolt és kíváncsi a nagy országok véleményére
A miniszterelnök mindkét tárgyaláson határozott idejű tűzszünetet javasolt, hasonlóan Donald Trump amerikai elnökjelölt álláspontjához – hangsúlyozta a politikai igazgató.
Mint mondta, Orbán Viktor arra volt kíváncsi, mit gondolnak erről a háborúban álló felek és a nagy országok vezetői. Ezért hazatérve az unió soros elnökeként a látogatásokról szándékában áll jelentéseket küldeni a tagországok vezetőinek, mert „az európai választóknak joguk van tudni, ki az, aki komolyan gondolja a békét és ki az, aki csak beszél róla”.
Orbán Balázs kifejtette, hogy ebben a konfliktusban mindenki a saját érdekeit keresi és a kontinens ezen a háborún semmit nem nyerhet, de sokat veszíthet. Másrészt az elnökválasztás előtt álló Egyesült Államok jelenleg esélyesebbnek tűnő elnökjelöltje nyíltan kampányol a béke ígéretével és nem tudni, hogy hosszú távon a jelenleg háborúpárti amerikai demokraták meddig gondolják ezt komolyan és mikor fordítják külpolitikájukat egy másik irányba.
Ezért szerinte amennyiben Európa nem tesz lépéseket a béke irányába, úgy amikor Oroszország és Ukrajna egyszer véget vet a háborúnak, a békét Európa és a kontinens érdekeinek figyelembe vétele nélkül fogják megkötni.
Orbán Viktor a soros elnökség idején felelősségének tartja, hogy a közösség lépéseket tegyen, aktívan kezdeményezzen, mert a mozdulatlanságba dermedtség és az eddig ismételgetett szlogenek láthatólag politikai, katonai és diplomáciai értelemben sem vezetnek sehová
– elemezte az eddigi eseményeket.
A látogatások uniós visszhangjára utalva Orbán Balázs kijelentette, hogy Magyarországnak vissza kell utasítania minden olyan megközelítést, amely szerint bárki megmondhatja, hogy kivel van joga szuverén országként diplomáciai kapcsolatot fenntartani. „A kritikus nyilatkozatok egyben önleleplezők is, hiszen megmutatják, hogy akik csak beszélnek a békéről, tulajdonképpen nem gondolják azt komolyan, mindössze a háború folytatásához próbálnak időt nyerni” – jegyezte meg.