Ezért nem kapjuk meg Európában az Apple idei nagy szoftveres újdonságait

by admin


Az Egyesült Államok az innovációiról, az Európai Unió a szabályozásairól ismert – ez a mondás talán még soha nem volt annyira igaz, mint napjainkban. A világ 50 legnagyobb technológiai vállalata közül mindössze 4 székel az EU-n belül, az Egyesült Államokban viszont 35-nek van főhadiszállása. Ráadásul a négy európai cég együttes értéke meg sem közelíti a top 5-ből – ahol egyébként kizárólag amerikai cégek vannak – épphogy kiszoruló Meta Platforms-ét.

Ez a rövid összehasonlítás jól mutatja a nagyságrendbeli különbségeket a két kontinens innovációs iparága között. Az EU, felismerve, hogy nem tud beleszólni az Egyesült Államok és Kína között zajló technológiai versengésbe, az elmúlt bő tíz évben szabályozással és a törvények megszegése miatt kiszabott bődületes bírságokkal próbálta meg diktálni a globális technológiai fejlődés irányát és ütemét. Ezt szolgálta a mára közel 50 országban felhasznált GDPR, az idén pedig már a technológiai nagyvállalatokat célzó, digitális piacokról szóló jogszabály, vagyis a DMA (Digital Market Act) is köti a nagy cégek kezét.

Napról napra egyre közelebb vagyunk az AI Act törvényre emelkedéséhez is, ami a potenciálisan veszélyes mesterségesintelligencia-alkalmazásokat hivatott kezelni. Végül pedig azt sem szabad elfelejteni, hogy a brit mellett talán az EU-s trösztellenes hatóságok a legaktívabbak a világon. Fegyverek tehát szép számmal akadnak az öreg kontinens törvényhozóinak kezében.

A techcégeknek ennek következtében nincs egyszerű dolguk, ha az EU-n belül akarnak tevékenykedni, márpedig a 450 millió fős, vagyonosnak mondható fizetőközönséget nem érdemes kihagyni, tartja a piaci konszenzus.Az Apple azonban most húzott egy váratlant. A zenei streaming alkalmazásokat korlátozó tevékenységük nyomán elrendelt trösztellenes vizsgálat miatt kiszabott, 726 milliárd forint értékű bírság, és a DMA megszegése miatti 14 ezer milliárd forintos potenciális büntetés nyomán a cupertinói cég bejelentette, hogy a nemrégiben bemutatott fejlesztéseinek egy része az idén nem lesz elérhető Európában. A vállalat álláspontja szerint ennek oka a jogszabályok bonyolultsága, sokan mégis inkább azt gyanítják, hogy az Apple csupán vissza akar vágni az Európai Uniónak. A helyzet megértéséhez érdemes megnézni, hogyan fokozódott az EU és az Apple közötti feszültség az elmúlt években.

Az Apple alkalmazkodik. Vagy mégsem?

Azt nem érdemes eltagadni, hogy az Európai Unió szigorú fellépésének köszönhetően jónéhány remek fejlesztés ment végbe, vagy van folyamatban az Apple-nél. Ilyen például az USB-C portra történő váltás, amivel sikerült egységesíteni a mobilok töltését, valamint az RCS-üzenetküldés támogatása, aminek hála jelentősen javulhat az androidos és almás mobilok közti kommunikáció. Vannak azonban olyan régóta fennálló problémák, amelyek megváltoztatására hosszú évek óta nem hajlandó a cupertinói vállalat.

Jakub Porzycki / NurPhoto / Getty Images

Ilyen például a cégnél lebonyolított vásárlások után beszedett hatalmas sarc ügye, ami alól az elmúlt években több nagy cég is próbált kibúvót találni, de az Apple rendre megakadélyozta a kísérleteket. Az Epic Games például éveken át viaskodott az Apple-lel a bíróságon, amiért a cupertinói vállalat kitette a Fortnite-ot az App Store-ból, mivel alternatív fizetési módot kínált a felhasználóknak. A Spotify is bepanaszolta a céget, amiért minden mobilon történő feliratkozásból levon 30 százalékot, mígnem végleg megtiltották a mobilon keresztül történő feliratkozást.

E viták lezárását tűzte ki célul a digitális piacokról szóló jogszabály, amely 2024 márciusától hivatalosan is törvényerőre emelkedett.

A szabályozásban egyértelműen lefektették, hogy nyitottabbá kell tenni az Apple rendszerét, melynek értelmében az App Store-on kívüli alkalmazásboltok is megjelenhettek iOS-en, valamint meg kellett szüntetni az Apple Pay mobilfizetési rendszer kizárólagosságát, és a cupertinói cég brutális sarcait is. Bár az Apple szerint ezek biztonsági kockázatot hordoznak magukban, ez minden bizonnyal csak a vállalati kommunikáció része, hiszen a cég saját dokumentációi leplezték le, hogy ugyanazokon a vizsgálatokon kell átesnie minden alternatív alkalmazásboltban szereplő appnak, mint az App Store-ban kínált társaiknak.

A szabályozás után sokan bizakodtak, mivel úgy tetszett, végre megkerülhetővé válik az elmúlt 17 évben megszokott rendszer, miszerint csak az Apple-ön keresztül, 30 százalékos részesedést fizetve lehet alkalmazásokat (és azokon belüli mikrotranzakciókat) kínálni almás eszközökön. Igen ám, de az Apple kitalált egy újfajta rendszert az EU-s fejlesztőknek, amivel sikerült hatástalanítania az EU fegyverét.

A leírás szerint az Apple csökkentett jutalékot számít fel, ami azt jelenti, 30-ról 17 százalékra csökken a digitális árukat és szolgáltatásokat érintő, alkalmazáson belüli tranzakciók után beszedett díj, az alapból kedvezményes csomagban lévők számára pedig 15-ről 10 százalékra csökkenne a befizetendő rész. Egymillió telepítés után azonban kötelezővé tennének egy 50 eurócentes alapvető technológiai díjat letöltésenként, ami egy gyorsan virálissá váló, ingyenes alkalmazás fejlesztőit szinte egyből földbe állíthatja.

Az Apple ráadásul nem is könnyíti meg a konkurencia helyzetét.

A cégeknek először létre kell hozniuk egy új alkalmazásboltot, majd át is kell oda navigálniuk a felhasználókat, akiknek ezt követően telepíteniük kell az új alkalmazásboltot, majd eltávolítaniuk az általuk használt alkalmazás régi verzióját, amelyet az Apple App Store-ból töltöttek le. Ha pedig mindezzel végeztek, újra kell telepíteniük az alkalmazást az új áruházból. Ezt a sok plusz lépést rendkívül nehéz elmagyarázni a felhasználóknak, sőt, az Epic Game Store esetében látszott, hogy még ezen felül is akadályokat gördít a cégek elé az Apple.

Fabian Sommer / picture alliance / Getty Images

Az EU megelégelte a játékot

Az Apple új irányelvei finoman szólva sem nyűgözték le az EU-s döntéshozókat, minek eredményeként az Európai Bizottság március elején 1,84 milliárd eurós, átszámítva 726 milliárd forintos pénzbírságot szabott ki az Apple-re a versenypiaci törvények megsértése miatt. Az Európai Bizottság vizsgálatának középpontjában az Apple azon tevékenysége állt, amely megtiltja a zenei streaming alkalmazásoknak, hogy tájékoztassák az iPhone és iPad felhasználókat az alkalmazáson belül arról, hogy olcsóbban fizethetnek elő az adott szolgáltatásra, ha az App Store-on kívül regisztrálnak.

Az Apple szabályai szerint ugyan megjeleníthettek a gyártók egy, a weboldalukra mutató linket a nyitóoldalon, ahhoz előfizetéssel kapcsolatos információkat viszont nem fűzhettek.

Az EB döntése, valamint a márciustól betartatásra kerülő DMA értelmében márpedig hagyni kell, hogy a szolgáltatók konkrét árat tüntessenek fel az alkalmazásban. Arról nem is beszélve, hogy a szabályozás a jutalék felszámolását is tiltja az alkalmazáson keresztül történő vásárlások után. Ez azonban még csak a kezdet volt, itt „csupán” egy trösztellenes vizsgálat eredményeként kiszabott bírságról volt szó.

Júniusban azonban az Európai Bizottság kimondta, hogy az Apple hivatalos alkalmazásboltja, az App Store működése sérti az Európai Unió digitális piacokról szóló szabályozását. Ezzel az Apple lett az első olyan vállalat, amit az úgynevezett DMA-szabályozás megsértésével vádolnak. Az elmúlt évek egyik legfontosabb EU-s szabályozása következtében kiszabott bírságot már nem lehetett elbagatellizálni, mivel ez a globális éves bevétel 10 százalékának megfelelő büntetést is jelentheti a cég számára. A tavalyi adatok alapján 38 milliárd dollár, vagyis akár 14 ezer milliárd forint is lehet a büntetés mértéke.

A Bizottság közleményében jelezte, hogy új vizsgálatot is indít annak megállapítására, hogy az Apple megfelelően támogatja-e az iOS-en futó alternatív piactereket. Ennek az eljárásnak része a fejlesztőktől felszámított, úgynevezett alapvető technológiai díj működésének vizsgálata is, ami minden bizonnyal fent fog akadni az EB elemzésén, tekintve hogy a jutalék felszámolása szigorúan tiltott a DMA álláspontja szerint. Az Apple-nek 2025 márciusig van ideje megváltoztatni a működését, úgy, hogy az megfeleljen az uniós szabályozásnak. Ha nem teszi, akkor élesedhetnek a büntetések.

A két említett bírságot összeadva akár 40 milliárd dollár is lehet a követelés.

Ez nem sokkal kevesebb, mint a cég 2023-as teljes fiskális évben elért, 96,99 milliárd dolláros profitjának a fele. Hosszútávon tehát nem biztos, hogy fenntartható ezeknek a szabálysértési bírságoknak a kifizetése, főleg, hogy ismétlődő jogsértés esetén a DMA-s bírság tétele akár 20 százalékra is emelkedhet. Rendszerszintű jogsértések esetén, szélsőséges esetben az Európai Bizottság pedig akár a vállalat feloszlatását is követelheti – bár erre nem valószínű, hogy sor kerülne.

A DMA törvényben kapuőrökként számon tartott cégek tehát úgy néz ki, válaszút elé kerültek, mivel az Apple mellett a Google-anyacég Alphabet, valamint a Facebook, az Instagram, és a WhatsApp tulajdonosaként ismert Meta ellen is vizsgálatot indított az EB márciusban, aminek hamarosan megszülethet az eredménye. Ilyen szempontból tehát nem mindegy, hogyan reagál az első érintett, jelen esetben az Apple – ugyanis nem kizárt, hogy a többi cég is hasonlóan fog tenni.

Jakub Porzycki / NurPhoto / Getty Images

Az Apple visszavág

Az Apple márpedig látszólag megelégelte a szigorú európai uniós törvényeket. A trösztellenes vizsgálat eredményére reagálva kijelentette, hogy nem hajlandó kifizetni a büntetést. A cupertinóiak szerint az Európai Bizottság nem szolgáltatott hiteles és elegendő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a fogyasztókat sértette volna az App Store szabályzata, melynek értelmében csak 30 százalékos jutalék fejében fizethettek elő a Spotify-ra.

Ez azonban elég érdekes értelmezése a világnak, ugyanis az App Store-on keresztül történő feliratkozás egy időben valóban drágább volt a felhasználóknak, a Spotify profitja viszont ennek ellenére kevesebb volt. Az alkalmazáson belüli vásárlással 12,99 dollár, míg a Spotify weboldalán csupán 9,99 dollár volt az előfizetés. Ám hiába adta drágábban a portékáját a svéd cég az Apple felhasználóinak, a 30 százalékos sarc miatt 9,99 dollár helyett csupán 9,1 dollár volt a profitja. Nem csoda tehát, hogy a Spotify megszüntette az App Store-on keresztüli feliratkozási lehetőséget.

Júniusban aztán megtartotta az Apple a WWDC éves fejlesztői konferenciáját, amelyen leleplezte az operációs rendszerei legnagyobb újításait, köztük az Apple Intelligence néven emlegetett mesterséges intelligencia fejlesztésüket is – tették mindezt nem sokkal a Google és a Microsoft bemutatói után. A rendezvényen bejelentették, hogy az újdonságok jelentős részét még idén elérhetővé teszik az Apple-felhasználóknak, amelyekre sokan az elmúlt évek legnagyobb fejlesztéseken hivatkoznak. Nagyjából az esemény után két héttel azonban kiadott a cég egy közleményt, amelyben bejelentette, hogy az európai vásárlók nem jutnak hozzá egyhamar a fejlesztésekhez.

A vállalat közlése szerint három funkció – a telefontükrözés; a közös filmnézésre, zenehallgatásra, játékra használható SharePlay opció; és az Apple Intelligence – idén nem kerül bevezetésre az uniós felhasználók számára az EU digitális piacokról szóló törvényével (DMA) kapcsolatos bizonytalanságok miatt.

A cupertinói cég azt nehezményezi, hogy az Európai Unió megköveteli tőlük, hogy rivális gyártók termékei és szolgáltatásai is működhessenek az eszközein, ez pedig szerintük veszélybe sodorná a készülékek adatbiztonságát, és a felhasználók magánéletének védelmét. Ez egy visszatérő érv az Apple részéről, ugyanis mint korábban jeleztük, az alkalmazásboltok kapcsán is hasonló aggályok merültek fel – mint kiderült, nagyrészt alaptalanul.

Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy együttműködünk az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy olyan megoldást találjunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy ezeket a funkciókat az EU-s ügyfeleink számára biztonságuk veszélyeztetése nélkül elérhetővé tehessük

– olvasható az Apple közleményében. Az EB rövid válaszában közölte, nyitottak az Apple további EU-s jelenlétére, amennyiben betartják a törvényeket. A helyzet tehát láthatóan nem menthetetlen, de sok minden múlik azon, hogyan reagálnak az európai Apple-felhasználók a funkciók későbbi megjelenésének hírére, illetve, hogy az Apple tényleg megpróbál-e tenni annak érdekében, hogy fejlesztései megfeleljenek az EU-s szabályoknak. Könnyen lehet, hogy a Meta legújabb közösségi appjához, a Threads-hez hasonlóan csak néhány apróbb hibára kell megoldást találni, és pár hónap csúszással az EU-ban is élesedhetnek a funkciók.





Source link

You may also like

Leave a Comment