Több mint egy hete kezdődött a 2024-es Európa-bajnokság, ami nemcsak a kontinensen, de világszinten is nagy népszerűségnek örvend. A 2020-as, de a koronavírus miatt egy évvel eltolt Európa-bajnokságnak minden meccsel összesítve 5,2 milliárdos nézettséget sikerült elérnie, és idén is legalább ötmilliárd nézőt vár az UEFA. A legutóbbi bajnokság döntőjében Anglia csapott össze Olaszországgal, amire akkor 328 millió néző volt kíváncsi. Ekkor átlagosan százmillióan követtek egy-egy közvetítést, miközben további 7,5 milliárdnyi interakció érkezett a bajnoksággal kapcsolatos bejegyzésekre a különböző közösségi oldalakon. A hatalmas nézettséghez pedig rengeteg pénz is társul, ami nemcsak a szövetségnek, de a helyszínt biztosító Németországnak is pluszbevételt jelent.
Az Európai Labdarúgó-szövetséget (UEFA) 1954-ben, 31 tagország részvételével alapították meg a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) európai szervezeteként. A tagországok száma azóta 55-re bővült, és a bevételek is nőttek, így
idén az UEFA számításai szerint már 2,4 milliárd eurót (950 milliárd forint) hozhat az Eb, ez 25 százalékos növekedés a 2021-ben tartott Európa-bajnoksághoz képest.
A legutóbbi bajnokságon a koronavírus közbeszólt, és nemcsak a dátumon változtatott, de a bevételeket is visszanyomta a 2016-os bajnokság 1,93 milliárd eurójához (670 milliárd forint) képest.
Nagy pénz, nagy foci
A 2024-es Európa-bajnokságból befolyó pénzek három fő forrásból érkeznek:
- A legnagyobb összegre az UEFA a meccsek közvetítési jogainak az eladásából számít. Ahhoz, hogy egy-egy csatorna vagy szolgáltató sugározni tudja a mérkőzést, fizetnie kell az UEFA-nak. Ebből 2021-ben 1,1 milliárd eurót (360 milliárd forint) zsebelhetett be a szövetség.
- A bevételeik másik forrása a szponzorációk voltak. Az EURO 2024 partnerei között olyan vállalatokkal találkozhatunk, mint az Adidas, a Coca-Cola, a kínai elektromosautógyártó-óriás BYD, az Aliexpress, vagy éppen a Lidl. Egyes cégekkel licencszerződést is kötött az UEFA. Ilyenkor a vállalatok egy bizonyos összegért cserébe felhasználhatják az Európa-bajnokság márkanevét a saját termékeiken.
- És persze ott vannak a jegyeladások is.
Az UEFA beszámolója alapján a médiajogok és a szponzorációk együttesen nagyjából kétmilliárd eurót hozhatnak a szövetségnek, ebben még nincsenek benne a jegyeladásokból származó bevételek. Németország tíz stadionjában körülbelül 2,8 millió néző fogja nyomon követni a mérkőzéseket, egy részük nyilván költekezik is a helyszínen, így körülbelül 400 millió euró (160 milliárd forint) pluszbevételt hozva az UEFA-nak.
Így jön ki a 2,4 milliárdos bevétel, ebből aztán le kell vonni a szervezés költségeit. Ez nagyjából 650 millió eurójába (260 millió forint) kerül az UEFA-nak, de az összeg jóval magasabb lehetne, ha a bajnokság helyszínéül szolgáló Németország nem társult volna be a szervezésbe.
Az UEFA 331 millió eurót (130 milliárd forint) fizet a bajnokságban részt vevő 24 csapatnak, ugyanannyit, mint a három évvel korábbi bajnokságon. Ez azonban nem egyenlő arányban oszlik meg közöttük: alapvetően minden ország válogatottja 9,3 millió eurót kap, de ha egy csapat minden mérkőzést megnyer, a végén 28,3 millió euróval távozhat a bajnokságból. Ez a következőképpen adódik össze:
- minden döntetlen fél-, míg minden nyereség egymillió eurót ér;
- 1,5 millió eurót kap egy csapat a legjobb 16 közé jutásért;
- 2,5 millió eurót kap a negyeddöntőbe jutás esetén;
- négymillió euró az elődöntőbe jutásért;
- a második helyezett ötmillió eurót kap;
- míg a nyertesnek pedig nyolcmillió euró üti a markát.
Ez azt jelenti, hogy Csoboth Kevin skótok elleni gólja a 100. percben 400 millió forintot jelentett a válogatottnak.
Ha kijön a matek, és továbbmehetünk a legjobb 16-ba, további 593 millió forintnak megfelelő eurót kaphat a magyar válogatott. Fontos kiemelni, hogy ez a nyeremény a csapatoknak megy, ezért a válogatottal kötött szerződésüktől függ, hogy abból mennyit, és hogyan kapnak a játékosok.
Ezen felül 240 millió eurót (95 milliárd forint) oszt szét az UEFA, de azt a nemzeti csapatok helyett azok a klubok fogják kapni, amikből kikérték a játékosokat a válogatottban való szereplésük miatt. Naponta több ezer eurót kaphatnak a klubok egy-egy játékos után, de az is beleszámít az összegbe, hogy hány játékos érkezett egy klubból a válogatottba. Az AP szerint több mint 600 olyan klub van, amely kap majd a 240 millió eurós összegből. 2021-ben a legtöbb pénzt kapó klub a Chelsea volt 5,1 millió euróval, amit a Manchester City 4,5 millió eurója követett.
A rendező ország sem jár rosszul
Németországban legutóbb 1988-ban rendeztek Európa-bajnokságot, majd 2006-ban világbajnokságot, így szükség volt némi előkészületre a mérkőzések kezdete előtt. Németország nagyjából 165 millió euróért (65 milliárd forint) újította fel az ország stadionjait, miközben a bajnokságnak helyt adó tíz német város további 260 millió eurót költött az esemény megszervezésére. További 150 millió eurójába kerül Németországnak, hogy biztonságban tudhassa a mérkőzésekre érkező közönséget. A kormány abba is beleegyezett, hogy adómentessé tegye a bajnokságból érkező bevételeket, ezzel további 255 millió eurót vett ki az ország zsebéből az UEFA javára.
És ez miért éri meg Németországnak? A bajnokság a Reuters szerint 600 ezer turistát hozhat az országba, akiknek aludniuk is kell valahol, ezért további másfél millió foglalással számolnak a szálláshelyek.
Így összesen 1 milliárd euró bevételt generálhat a németeknek a bajnokság.
A Deutsche Welle szerint ez nem minden: a rengeteg turista miatt a sörfogyasztás négyszázalékos emelkedése várható, miközben a boltokban 3,8 milliárd eurót (1500 milliárd forint) hagyhatnak ott a látogatók.
Minden összeadva az UEFA nagyjából 1,7 milliárd eurónyi (673 milliárd forint) nyereséggel számol. Az UEFA az utolsó Európa-bajnokság óta eltelt időben a nyeresége 97 százalékát a tagországok szövetségei között osztotta szét, így velük együttműködve forgatta vissza a futballba, így erre a mostani összegre is hasonló sors vár. Az UEFA ennek egy 935 millió eurós (371 milliárd forint) részét a HatTrick programjára tervezi elkülöníteni, amelyből az évek során már nemzeti stadionokat építettek és újítottak fel, képzési központokat hoztak létre, vagy kis pályákat építettek kontinensszerte.
