Annak ellenére, hogy Benjamin Netanjáhu hétfőn bejelentette, hogy közeleg a gázai háború aktív fázisának lezárása, hírügynökségek kedden is ádáz harcokról számoltak be az övezetből, és a háború által kiváltott diplomáciai és belpolitikai viszályok is tovább buzognak. Összefoglalónk az izraeli-palesztin konfliktus keddi napjáról.
Az izraeli légierő keddre virradóra az elvileg már 2023-ban elfoglalt Gázaváros területén három légicsapást is végrehajtott. Két csapás két iskolaépületetvett célba, ahol a bombák összesen legelább 14 emberrel végeztek – a palesztin hatóságok szokásuk szerint nem közölték, ebből mennyi volt a fegyveres. Egy légicsapás a Földközi-tenger partján található Shati menekülttábort (ami valójában csak státuszában és lakóinak származását tekintve menekülttábor, valójában egy többgenerációs városka) érte, ahol 10 ember vesztette életét. Találat érte Iszmail Hánije házát; ahol a Hamász politikai szárnyának főtitkárának egyik lánytestvére is életét vesztette. A katari emigrációban élő palesztin vezető áprilisban három fiát és több unokáját is elvesztette egy izraeli légicsapásban.
Az IDF szerint a légicsapásokat Izrael ellen támadást tervező palesztin terroristák hajtották végre, és a célpontok között több olyan figura is volt, akik részt vettek a 2023- október 7-i terrortámadásban. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy iskolaépületeket is támadott, azonban ezeket szerinte a Hamász terroristái használták búvóhelynek.
Az október 7-i terrortámadás 101 izraeli áldozata, illetve családjaik egymilliárd dollárra perelték be az ENSZ palesztin segélyezési alapját (UNRWA). A gázai segélyezési rendszer meghatározó szereplőjének számító szervezetet Izrael már hónapok óta azzal vádolja, hogy a Hamásznak engedélyt adott arra, hogy fegyverraktárakat, alagútlejárókat alakítson ki létesítményeiben, és „amerikai adófizetők dollárjaival” is támogatta a terroristákat. A 167 oldalas vádiratban nem csak a UNRWA-t, hanem annak hét egykori és jelenlegi vezetője is vádlottként szerepel. Az IDF egyébként kedden pont az UNRWA egyik iskoláját bombázta le.
Az Izraelben alkotmánybíróságként funkcionáló Legfelsőbb Bíróság pontot tett a szekuláris és vallásos zsidók egyik legrégebbi konfiktusának végére amikor kimondta, „nincs jogi alapja” annak, hogy az ultraortodox férfiak mentességet élvezzenek a 32 hónapos kötelező katonai szolgálat alól. A döntést természetesen hevesen támadták a kormánykoalíció vallásos pártjai; a szefárd (az ibériai-félszigeti felmenőkkel rendelkező) és a mizráhi (észak-afrikai és közel-keleti diaszpórából Izraelbe települt) ultraortodox zsidókat képviselő Sasz politikusa, Arjeh Deri megismételte azt az érvet, miszerint a modern oktatástól távol maradó, kizárólag vallási stúdiumokat folytató tanulók imáikkal ugyanúgy hozzájárulnak Izrael védelméhez, mint ahogy fizikai síkon a katonák:
a Tóra Izrael minden ellensége ellen bevethető titkos fegyvere, és a világon nincs az az erő, ami eltilthatná a zsidókat a szent könyv tanulmányozásától.
(a Reuters, a Times of Israel és a Guardian tudósításai alapján)
