Kóka János, a Doktor24 felügyelőbizottságának elnöke és Lancz Róbert, az igazgatóság elnöke páros interjút adott az Economx-nak, amelyben beszéltek a várólista csökkentő programjukról, a nemzeti tőkéről az egészségügyben, a magán és az állami szféra szétválasztásáról, valamint arról is, hogy a munkavállalók egyre nagyobb százalékának fontos az egészségbiztosítás.
Beszéltek többek között arról, hogy
- újra 100 százalékos tulajdonosai a közel 20 éve alapított vállalatnak, miután visszavásárolták a Futó Csoporttól a részesedésüket;
- 2024-ben 1,5 milliárdos nyereségnövekedésre számítanak a tavalyi eredményekhez képest, hiszen tapasztalataik alapján „a lakosság több magánegészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, mint egy évvel korábban”;
- 2020 óta építettek egy „egyedülálló szolgáltatási platformot, amely vállalatirányítási, betegellátás-szervezési, beszerzési, és minőségbiztosítási elemekből áll”, hogy ne csak egymástól független klinikák és kórházak szövetségeként működjenek;
- elsőként vezettek be Magyarországon egy mesterséges intelligencia alapú betegosztályozó és tünetkereső rendszert, de további újításokon dolgoznak, hogy minél kevesebbet kelljen várakoznia a betegeknek, de Lancz még így is elégedetlen, szerinte nem tudnak olyan ütemben haladni, ahogy szeretnének;
- veszteséggel végeznek közfinanszírozású csípő- és térdprotézis műtéteket, amely veszteségeket a végtagsebészetben – Magyarországon piacvezetőként – végzett beavatkozásokból keresztfinanszírozzák. Ők így segítenek a várólista csökkentésében, hiszen Magyarországon 23 ezren várakoznak csípő- és térprotézisre az állami ellátásban;
- „a magán és az állami szféra szétválasztása után újra kell húzni az két szektor együttműködését, nekünk kész programunk van a várólisták csökkentésére az ortopédia ellátásban és a szürkehályog-műtétek esetén is” – mondta Kóka;
- HR szakemberek szerint felzárkózott az egészségbiztosítás fontossága a fizetés mögé Magyarországon, amely még mindig inkább a multiknál jellemző, de kkv-szférában is egyre elterjedtebb;
- Magyarországon a magán- és állami szektor egyre jobban tud együttműködni, hiszen ez a betegek és a munkáltatók érdeke is: hogy az aktív dolgozói réteg mielőbb megkapja az ellátását és mielőbb újra munkába álljon. Ha a vállalatok ebben besegítenének az állami egészségügynek, akkor kapacitások szabadulnának fel az inaktívak ellátására is;
- „egy évenkénti szűrés, amit munkáltató biztosít az alkalmazott számára, az havonta ezer forint kiadást jelent a cég számára. Ennél pedig a vállalatok többsége kávéra is többet költ” – véli Lancz hozzátéve, hogy az évenkénti alkalmassági vizsgálatok valószínűleg maradnak a legtöbb cégnél;
- Kóka szerint „a kórházi adósságok nagy hatással vannak a magánellátásra is, mert a beszállítók az áraikba beépítik annak a finanszírozásnak a költségét, amit az állami ellátás akár egy éven túli fizetési késedelme miatt kénytelenek vállalni”.
A vállalat organikus fejlődése azt jelenti a vezetők részéről, hogy országosan szeretnének terjeszkedni és minél több szektort és ágazatot bekapcsolni a működésükbe. „A konszolidáció a várakozásunk szerint folytatódik, mi pedig szeretnénk tőkét, tudást, háttértámogatást szervezni egy egészségpiaci átalakuláshoz” – mondta Lancz azzal zárva szavait, hogy nem akarják az ágazatot kiárusítani külföldi szereplőknek, „ha valahol érvényes a nemzeti tőke elsőbbsége, az az egészségügyi szektor”.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
