Szempillákon, szakállon és rengeteg hajszálon múlik az észak-koreai atomprogram

by admin



Csaknem húsz éve tartanak a kereskedelmi szankciók Észak-Koreával szemben, amely 2006-ban tette bizonyossá, hogy rendelkezik atomfegyverrel. A zárt, kommunista diktatórában élő ország erőforrásainak jelentős részét haderejére költi – 25 milliós lakossága 1,2 milliós hadsereget és további 600 ezer bevethető tartalékost tart fenn, ez háromszor akkora, mint a NATO második legnagyobb létszámú haderejét fenntartó Törökországé –, miközben a lakosság gyakran nélkülöz, a 90-es években súlyos éhínséggel is szembe kellett néznie.

Észak-Korea kommunista dinasztiájának harmadik generációs vezetője, Kim Dzsongun alatt felgyorsultak a rakétatesztek, annak érdekében, hogy a nukleáris töltet célbajuttatásához is meglegyen a megfelelő eszköz, növelve ezzel az ország elrettentő – vagy tulajdonképen zsarolási – potenciálját. A rendszeresen Japán irányában kilőtt tesztrakéták újabb és újabb szankciókat vonnak maguk után, az ország kereskedelmi lehetőségei meglehetősen korlátozottak, inkább az illegális, szankciókat megkerülő fegyverkereskedelemben, drogcsempászetben, sőt kriptovaluta ellopásában talál magának anyagi forrást. (Az ország alternatív külkereskedelmével ebben a cikkünkben ismerkedhet meg.) A partnerek értelemszerűen a szintén elszigetelt Irán vagy a szankcióktól sújtott Oroszország, amelynek vezetője most épp Phenjanban tárgyal Kim Dzsongunnal, akinek segítséget nyújthat nukleáris programjához, cserébe az ország jelentős lőszerkészletéből várható – és már részben el is juttatott – szállítmányokért, amelyeket az Ukrajna ellen indított háborúban vet be az orosz hadsereg.

Az Észak-Korea elleni nemzetközi szankciókat az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyetértésével hozták, de Oroszország saját helyzete miatt kezdi feszegetni a szankciós rendszert, élve vétójogával.

Van azonban egy olyan legális kereskedelmi ágazat is, amelyben Észak-Korea az egyik legjelentősebb exportőr. A termék nem más, mint az emberi haj, szempilla és arcszőr. Ez a Kínába irányuló legális export 60 százalékát le is fedi – vele összemérhető kereskedelmi parnere Észak-Koreának nincs is, az export 70 százaléka oda irányul, az import 99 százaléka Kínából érkezik.

Hajból és arcszőrből Észak-Korea 167 millió dollár értékben exportált Kínába tavaly. Ez 1680 tonna emberi szőrt jelent. Hogy ez mennyi, abban a Guardian cikke segít eligazodni: ennyi szőrrel 135 klasszikus londoni emeletes buszt lehetne megtölteni.

Az üzlet nem egyirányú: nem csak helyiektől gyűjtik be, a nyersanyag Kínából is jön, Észak-Koreában pedig – részben akár táborokban családjaikkal együtt őrzött politikai foglyok kényszermunkájával – copfokat, parókákat, szempillákat, szakállt, bajszok készítenek belőle.

A kész termék jut vissza Kínába, amely reexportálja azt – így a végső felhasználó nem is tudja, hogy Észak-Korea jogfosztott munkaereje is benne van a lófarkakban és méretes műszempillákban.



Source link

You may also like

Leave a Comment