Június 19-én, szerdán adta ki az Európai Bizottság a szakpolitikai útmutatását a tagállamoknak a 2024-es európai szemeszterre vonatkozó tavaszi csomagját, amiben 12 ország, többek között Magyarországgal szemben is a túlzottdeficit-eljárás elindítását javasolja,
azaz az Európai Bizottságnak nem tetszik, hogy a magyar költségvetés túlzottan túlköltekezik, emellett pedig az államadósság is magas.
Mint azt a döntésről szóló közleményében az Európai Bizottság írja, a Bizottság 12 országot vizsgált, hogy megfelelnek-e az uniós költségvetésideficit-szabályoknak, azonban a vizsgálat során úgy látta, hét ország esetében el kell indítani a túlzottdeficit-eljárást. Magyarországon kívül még Belgium, Franciaország, Lengyelország, Málta, Olaszország és Szlovákia költségvetésével nem volt elégedett az Európai Bizottság.
Mi ez az eljárás és mi jöhet ezután?
A túlzottdeficit-eljárás célja, hogy amennyiben egy tagállam államadóssága túl magas, vagy a költségvetés túlzottan deficites, akkor felszólítsa a tagállamot, hogy korrigálják a költségvetésüket. Az Európai Unióban azért ellenőrzik a tagállamok fiskális politikáját, mert amennyiben egy tagállam csőd felé közeledik, az más tagállamokra is hatással lehet – erre jó példa a 2009-ben kezdődő görög válság. Ezt az Európai és Stabilitási és Növekedési Paktumban (SGP) fektették le, aminek két ága van, van egy megelőző, illetve egy helyreállító, korrekciós ág.
Az eljárás abban az esetben indítható, ha
- egy ország éves hiánya átlépi a GDP 3 százalékos határát, vagy annak veszélye fennáll;
- vagy a GDP-arányos államadósság meghaladja a 60 százalékot egymást követő három évben anélkül, hogy az alá csökkenne.
A koronavírus-járvány, majd az azt követő inflációs válság miatt az Európai Bizottság az elmúlt négy évben felfüggesztette a deficittel kapcsolatos előírásait, az ún. maastrichti kritériumokat, majd tavaly decemberben a tagállamok pénzügyminisztereiből álló Európai Unió Tanácsának a Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (ECOFIN) úgy döntött, 2024-ben azokat visszavezeti, ugyanakkor a kritériumok számításánál lesznek csökkentő tételek – ilyen a zöld- és digitálisátállás, a haderőfejlesztés vagy bizonyos szociális kiadások.
Amennyiben egy tagállam tartósan megszegi ezeket az előírásokat és eljárás alá kerül, akkor az éves GDP-jének 0,05 százalékával bírságolhatják, amíg újra nem teljesíti a feltételeket.
Ugyanakkor az eljárást nem az Európai Bizottság, hanem az Európai Unió Tanácsa indítja el a Bizottság javaslatának a figyelembe vételével.
amennyiben el is indítják az eljárást, az először nem jár büntetéssel.
Az ECOFIN most pénteken tart ülést legközelebb, majd pedig már csak július után, amikor megkezdődik a magyar soros elnökség – most pénteken először megvitatják az Európai Bizottság tavaszi csomagját, majd vélhetően a következő ülésen, július 17-én fognak dönteni a Tanácsban arról, hogy az eljárást elindítsák-e az adott országokkal szemben vagy sem.
Ezután a tagállamoknak első körben prezentálniuk kell a négyéves tervüket, miként csökkentenék a deficitet és az államadósságot, ezt milyen terv alapján és milyen határidőkkel hajtják majd végre – a bemutatott terveket végül majd csak ősszel, már az új Európai Bizottság fogja értékelni és fogalmaz meg ajánlásokat a Tanácsnak.
Az Európai Bizottság még májusban mutatta be előrejelzését, amiben úgy számoltak, a magyar költségvetési hiány idén 5,4 százalékos lehet, míg a növekedés 2,4 százalékos lehet, ahogy az államadósság is a GDP 74,3 százalékára nőhet az előrejelzés szerint – minderről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
