Brüsszel minden követ megmozgat, hogy illegális migránsok százezreit szabadítsa Magyarországra

by admin


A Helsinki Bizottságnak csak a magyar szervezete 2016 és 2022 között összesen 2 579 885 USD-t (hozzávetőlegesen 956 millió Ft-t) kapott a Soros Györgyhöz és fiához, Alex Soroshoz köthető Nyílt Társadalom Alapítványoktól, így nem csoda, hogy a milliárdos spekuláns terveit valósítják meg világszerte – és próbálják ezt tenni hazánkban is. A migrációs válság kitörése óta a magyar kormány konzekvensen képviseli a migrációellenes politikáját, amellyel a magyar és európai embereket és kultúrát kívánják megóvni, illetve meggátolni azt, hogy az unió tagállamaiban migránsgettók jöjjenek létre. Ebben több balliberális kormánnyal rendelkező ország nem partner, a magyar kormány azonban kiáll az álláspontja mellett – amire a mandátumát kapta – és megvédi a lakosságot. A Fidesz-KDNP, többek között, a migrációellenes politikája folytatására kapott szignifikáns felhatalmazást a magyar választóktól. 

A 2018-as országgyűlési választáson a kormánypártok 133 mandátumot (a megszerezhető képviselői helyek 66,8 százalékát) szereztek, 2022-ben pedig 135 mandátumot (a megszerezhető képviselői helyek 67,8 százalékát), ráadásul 2022-ben 3 060 706 fő szavazott a konzervatív pártszövetség listájára, ami történelmi eredménynek tekinthető, mert még soha nem szavazott egyetlen listára sem 3 milliónál több ember a rendszerváltás óta. A 2019-es európai parlamenti (EP) választáson a Fidesz-KDNP 13 mandátumot szerzett (a megszerezhető magyar képviselői helyek 61,9 százalékát), 2024-ben pedig rekordot értek el a kormánypártok, ugyanis 2 048 211 fő voksolt rájuk, ami történelmi eredménynek tekinthető, hiszen még soha nem szavazott egyetlen listára sem 2 milliónál több ember EP-választáson. 

Az országgyűlési és az EP-választási eredmények is egyértelmű bizonyítékai annak, hogy a magyar ember többsége egyetért a kormánypártok által folytatott politikával, így különösen a migráció elleni határozott fellépéssel.

 

migráns, bűnözés, Franciaország,
A magyarok nem kérnek az illegális bevándorlókból
 (Photo by François NASCIMBENI / AFP)

Miért nem veszik figyelembe, hogy Magyarország Ukrajna esetében minden segítséget megad a háború elől menekülőknek, addig egy biztonságos országból (Szerbia, Románia, Horvátország) érkező személy előtt extra jogokat követelnek? 

2024 februárjában Orbán Viktor hazánk szerepét méltatta az ukrajnai háború elől menekülők befogadása vonatkozásában, a miniszterelnök elmondta, hogy „a legnagyobb humanitárius akciót hajtottuk végre”. Az ENSZ 2024-es adatai szerint az orosz–ukrán háború kitörése óta több, mint 1 millió menekült érkezett Magyarországra, csak tavaly 97 ezer. A többségük tovább utazik, de több, mint 65 ezren itt maradnak. Az MTI 2024. június 11-i közleménye szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 35.545 menekülti jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.  Menekültstátuszra az jogosult, aki származása, vallása, állampolgársága, politikai meggyőződése vagy egy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatt a származása szerinti országban üldöztetésnek van kitéve, vagy megalapozottan tart attól, hogy emiatt üldözni fogják. A menekültstátusszal rendelkezőket az 1951. évi menekültügyi egyezmény védi, amely garantálja nekik a jogot, többek között, a munkához, az oktatáshoz, a szabad mozgáshoz és a lakhatáshoz, ugyanakkor előírja, hogy a menekültek kötelesek betartani a fogadó ország jogszabályait. 

A dublini szabályok lényege, hogy meghatározzák, melyik uniós tagállam felelős egy menedékkérő nemzetközi védelem iránti kérelmének feldolgozásáért. Az alapvető elv az, hogy az első uniós tagállam, ahová a menedékkérő belép, felelős a kérelem elbírálásáért. Ez a rendszer arra épül, hogy elkerülje a menekülteknek az uniós területen belüli szabad mozgását, és biztosítsa a menekültügyi eljárások hatékonyságát és rendezettségét. o Ezekkel megy szembe a fentebb ismertetett migrációs paktum. Magyarország és más tagállamok is gyakran hivatkoznak arra, hogy azért nem kívánják befogadni a menedékkérelmet, mert a menedékkérőt más tagállam területén már regisztrálták, és ezért a dublini szabályok szerint egy másik uniós ország lenne a felelős a kérelem feldolgozásáért. Ezáltal igyekeznek elkerülni, hogy az országukban megnövekedjen a menekültügyi terhelés, és az ezzel járó biztonsági és adminisztrációs kockázat.

 



Source link

You may also like

Leave a Comment