Index – Kultúr – Hat év után újra átadták a Corvin-láncot

by admin


Karikó Katalin és Krausz Ferenc, két Nobel-díjas tudósunk kapta idén a Corvin-láncot. A kitüntetést, amelyet hat év után osztottak ki újra, Sulyok Tamás köztársasági elnök adta át a Sándor-palotában.

A magyar Corvin-lánc a Szent István-rend után következő legnagyobb magyar állami kitüntetés, amelyet olyan személyek kaphatnak, akik 

különleges módon járultak hozzá a magyar közgondolkodás jobbításához, a tudományhoz és a kultúrához.

Más kitüntetések birtokosaitól eltérően a kitüntetettek testületet alkotnak, amely időszakonként összeül és eszmecserét folytat Magyarország helyzetéről.

Írók, zeneszerzők

A Magyar Corvin-lánc kitüntetést – a Magyar Corvin-koszorú és a Magyar Corvin díszjelvény kitüntetésekkel együtt – Klebelsberg Kunó kultuszminiszter elgondolása alapján Horthy Miklós kormányzó alapította 1930-ban, olvasható a magyar Corvin-lánc Testület honlapján.

A kitüntetést azoknak adományozták, akik a magyar tudomány, irodalom és művészet terén, valamint a magyar művelődés fellendítése érdekében kimagasló érdemeket szereztek. A kitüntetés abban különbözött más elismerésektől, hogy a Magyar Corvin-lánc és a Magyar Corvin-koszorú kitüntetettjei önálló alapszabállyal rendelkező testületet alkottak, amelynek döntési joga volt a további kitüntetésekkel kapcsolatban. A Corvin-lánccal kitüntetettek száma 12 lehetett, majd ezt a kvótát 15 főre emelték.

1930 és 1943 között huszonnégyen kaptak Corvin-láncot, mások mellett Dohnányi Ernő zeneszerző, Herczeg Ferenc író, Hubay Jenő zeneszerző, gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter, Ravasz László református püspök, teológus, gróf Teleki Pál földrajztudós, Hóman Bálint történész, Reményik Sándor költő és Lehár Ferenc zeneszerző.

Ötvennyolc év után újra

Ötvennyolc év után, az első Orbán-kormány idején honosították újra a Corvin-lánc díjat. 2001-ben tizenketten vehették át a kitüntetést: Balogh János zoológus (1913–2002), Kallós Zoltán néprajzkutató (1926–2018), Lámfalussy Sándor közgazdász (1929–2015), Lovász László matematikus (1948–), John Lukács történész, író (1924–2019), Makovecz Imre építész (1935–2011), Nemeskürty István irodalomtörténész (1925–2015), Oláh György kémikus (1927–2017), Szabó Magda író (1917–2007), Szokolay Sándor zeneszerző (1931–2013), Teller Ede fizikus (1908–2003) és Zsigmond Vilmos operatőr (1930–2016).

A kitüntetettekből álló Testület elnöknek Nemeskürty Istvánt, alelnöknek Marton Évát választotta. A Corvin-lánc Testület működésével összefüggő titkársági feladatokat, valamint a kitüntetés adományozásával kapcsolatos adminisztratív munkát a Magyar Corvin-lánc Iroda végezte, amelyet 2001-2002 között Schmidt Mária vezetett.

A 2002-es kormányváltást követően a Magyar Corvin-lánc kitüntetések adományozását beszüntették és a Magyar Corvin-lánc Testület is működésképtelenné vált.

Tudomány, művészet, oktatás

A második Orbán-kormány idején a Magyar Corvin-láncról szóló alapvető rendelkezéseket a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint az állami kitüntetésekről szóló 2011. évi CCII. törvényben határozták meg.

Eszerint a Magyar Corvin-lánc a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgál.

A Corvin-lánc azon magyar és külföldi állampolgár részére adományozható, aki a kitüntetés alapszabályát elfogadja, valamint vállalja, hogy közreműködik a Corvin-lánc Testület munkájában. Ezen rendelkezés az Alaptörvény szerint sarkalatosnak minősül.

A törvény a Corvin-lánccal kitüntethető személyek számát tizenötben határozta meg. A 2011-ben ismét létrehozott Corvin-lánc Iroda vezetésével Granasztói György professzort bízták meg, javaslatára 2012-ben öten vehették át a kitüntetést: Bor Zsolt fizikus, Jelenits István piarista szerzetes, tanár, Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, Marton Éva operaénekes és Vizi E. Szilveszter orvos, agykutató.

Hat éve adták át utoljára

Egy 2016-os törvény hozta létre a köztestületi formában működő Magyar Corvin-lánc Testületet. Tagjai a Corvin-lánccal kitüntetettek, székhelye a XIV. kerületi Hermina út 45. szám alatti Róheim-villa. A Testület legfőbb döntéshozó szerve a tagokból álló közgyűlés, a tagok maguk közül elnököt és elnökhelyettest választanak. A Testület működésével kapcsolatos hivatali feladatokat a titkárság látja el, amelyet a közgyűlés által megválasztott főtitkár vezet. Granasztói professzor halálát követően a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetését Klinghammer István akadémikus vette át 2017 júniusában.

Felterjesztésére 2018. február 12-én heten vették át a Magyar Corvin-lánc kitüntetést. Ekkor adták át utoljára a díjat. 

A kitüntettek a következők voltak: Huszti Péter színművész, Maróth Miklós orientalista akadémikus, Martonyi János külügyminiszter, Melocco Miklós szobrászművész, Sir George Radda (Radda György Károly) biokémikus, Ritoók Zsigmond klasszika-filológus akadémikus és Sótonyi Péter orvos akadémikus.

Az új kitüntetettekkel tizennégy főre növekedett a Testület létszáma, így megalakulhatott a Magyar Corvin-lánc Köztestület. A közgyűlés Vizi E. Szilveszter akadémikust választotta elnöknek, Marton Éva operaénekest megerősítette elnökhelyettesi pozíciójában, és a főtitkári teendők ellátásával Klinghammer István akadémikust bízta meg.

Az állam tulajdona

Az önkormányzati elven működő köztestület a tudományok és a művészetek, valamit a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén munkálkodik, és őrködik a Magyar Corvin-lánc kitüntetés tekintélye felett. Véleményezi a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője által kitüntetésre javasolt személyeket, hogy a jelöltek a magyar tudomány, az irodalom vagy a művészetek területén kifejtett munkássága, illetve a magyar nemzeti oktatás, művelődés fellendítése terén tanúsított szolgálatai alapján – figyelemmel a közéleti tevékenységre is – 

érdemesek és méltók-e a kitüntetésre.

Véleményt nyilváníthat, közérdekű javaslatot tehet a magyar tudományt, irodalmat, művészetet, oktatást, művelődést, valamint minden egyéb, általa fontosnak tartott területet érintő állami döntések tervezésével kapcsolatban, és nyilvános állásfoglalást tehet közzé.

A Corvin-lánc kitüntetés egy olasz művész által alkotott XV. századbeli, harmincöt milliméter átmérőjű érem másolata, amely Mátyás királyt mellképben, jobboldali profilban ábrázolja „Mathias Rex Hungariae” körirattal. Az érmet gazdag, részben zománcozott, áttört művű reneszánsz díszítmény övezi, amelybe felül mondatszalag fonódik 

„Pro scientia – litteris – et artibus” felirattal.

A díszítményes érem fölött aranykoszorúban Mátyás király zománcos címere van, amely arany bevonatú ezüst nyakláncon függ. A Corvin-lánc kisebbített alakja a Magyar Corvin-lánc függő részének hű másolata negyven milliméteres méretben.  

Egy 2012-es kormányrendelet szerint a kitüntetés az állam tulajdona.  Az adományozást az adományozott nevének és az adományozás dátumának feltüntetésével a kitüntetés hátlapjára történő bevéséssel kell megörökíteni. Amennyiben ugyanazon kitüntetés hátoldalára több név már nem véshető fel, akkor az adott kitüntetést több alkalommal átadni nem lehet, annak hátlapjára a „Lezárva” feliratot kell vésni és át kell adni a Magyar Nemzeti Múzeumnak mint a kitüntetés őrzésére és kiállítására jogosult intézménynek.