Az Index kérdésére, hogy miket fedett le az ukrán államfő látogatása, Seremet Sándor, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij a svájci békecsúcs előtt több nemzetközi fórumon is részt vett. Ennek egyik fő célja az volt, hogy minél több országot és vezetőt rá tudjon venni arra, hogy képviseltessék magukat a fórumon, mivel az ukrán diplomaták valóban jelentős erőfeszítései ellenére is úgy alakult, hogy az eredetileg meghívottakhoz képest a résztvevők száma folyamatosan csökkent, ezzel együtt pedig a részvételüket visszaigazolt országok egyre alacsonyabb szintű képviseletet jeleztek vissza.
Zelenszkij első útja Berlinbe vezetett, ahol a múlt hét elején zajlott az URC2024 konferencia, amely az ukrajnai újjáépítésről szólt. A kétnapos tanácskozás célja Ukrajna pénzügyi támogatása, katonai eszközök biztosítása, az ukrán energetika újjáépítése és különböző kétoldalú megállapodások rögzítése volt. Ennek értelmében Ukrajnával a két nap alatt összesen 110 nemzetközi megállapodást írtak alá Berlinben, mintegy 16 milliárd euró értékben.
A legnagyobb csomag egy a kis- és középvállalkozások fenntarthatóságára és stabilitására irányuló projektre lett kiírva összesen 7 milliárd eurós kötelezettségvállalással. A második csomag az UkrajnaFacility program beruházási komponensének keretében kötött garancia- és támogatási megállapodások, összesen 1,4 milliárd euró értékben. A harmadik legnagyobb csomag pedig a G7+ koordinációs csoport keretében az ukrán energiahálózat támogatására irányul több mint 1 milliárd dollár mértékben.
De emellett több százmillió dollár értékű egyéb szerződést is megkötöttek, így például Ukrajna 23 memorandumot írt alá japán partnerekkel, és a találkozó első napján bejelentették, hogy létrehozzák a Skills Alliance-t, egy mintegy 50 intézményből álló szövetséget az ukránok képzésére és átképzésére, amelyre a tervek szerint a következő három évben mintegy 700 millió eurót szánnak. A német kormány pedig mintegy 100 millió eurót különít el az ukrajnai egészségügyi programokra, különösen a mentális és pszichoszociális rehabilitációra.
A szakértő megjegyezte, hogy több ország is bejelentette, új fegyvereket ad át Ukrajnának. Ezek közé tartozik többek között a Patriot, az Iris-T SLM, a Gepard rendszerek, rakéták és tüzérségi lőszerek.
A G7 csúcson is dőltek a támogatások Ukrajnának
A hét második felében rendezett olaszországi G7 csúcson Zelenszkij további támogatást kapott. A fórumon az ukrán elnök két, 10 évre szóló biztonsági megállapodást írt alá. Egyiket az Egyesült Államokkal, amásikat Japánnal. Utóbbi azt ígérte, hogy 2024 folyamán mintegy 4,5 milliárd dollárt biztosít Ukrajnának. Kijev sikerként könyvelheti el azt is, hogy döntés született arról, hogy a befagyasztott orosz pénzeszközök kamatából 50 milliárd dollárnyi támogatást kap Ukrajna, amelyeket nem csak a költségvetés finanszírozására, de humanitárius és katonai célokra is fordíthat.
Seremet Sándor ugyanakkor jelezte, a helyzet nem olyan egyszerű ugyanis az összeg a G7-tagok – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Kanada és Japán –, valamint az Európai Unió által nyújtott kölcsönökből áll össze. A hitelek fedezetét a befagyasztott orosz vagyonból származó jövőbeli kamatok képezik majd. Ezeket vagy a kamatokból, vagy az Oroszország által fizetendő jóvátételből kell majd visszafizetni.
Svájci békecsúcs – felemás siker
A kétnaposra tervezett svájci békecsúcs felemás eredményekkel zárult. Kijev komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a tavaly nyár óta zajló békeegyeztetések során a globális dél országai közül minél többet tudjon meggyőzni az ukrán 10 pontos béketerv helyességéről, elfogadhatóságáról. A folyamat láhatóan sikertelen volt, ugyanis a svájci találkozón ezek közül csak hármat vitattak meg – a nukleáris biztonságot, az élelmiszerbiztonságot és a humanitárius kérdéseket, amely elsősorban a fogolycserét érintette.
Az olyan kritikus pontok, mint az orosz csapatok visszavonása Ukrajna 1991-es határain túlra, az oroszok felelősségre vonása, lekerült a napirendről. Egyes szakértők úgy vélik, hogy Kijev ezzel szerette volna elfogadhatóbbá tenni a fórum végén aláírt zárónyilatkozatot, amelyet egyébként a jelenlévők közül végül többen nem szignáltak. Kína nem vett részt a fórumon, ami miatt egy sor állam le is mondta részvételét, bár Kijev szerint ezt sokan orosz nyomásra tették.
Mindazon által, a svájci békecsúcson többször is elhangzott, hogy a rendezéshez Oroszországot is be kell vonni a folyamatokba, ezt egyébként számos nyugati vezető, többek közt Olaf Scholz is elismerte. A korábbi állásponthoz képest, amely szerint Oroszország felett kizárólag katonai győzelmet kell aratni, ez a mostani helyzet jelentős váltást jelent. Annak ellenére, hogy az ukrán békecsúcsot nem lehet teljesen kudarcnak nevezni, az eredmények a vártnál jóval szerényebbek lettek. Kiderült, hogy Zelenszkij békeformuláját még a nyugati támogatók közül is egyre kevesebben tartják megvalósíthatónak, kivitelezhetőnek – mondta értékelését zárva Seremet Sándor
(Borítókép: Ursula von der Leyen, Viola Amherd és Volodimir Zelenszkij a svájci Luzern Burgenstockban 2024. június 16-án. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
