Index – Gazdaság – Egy kutatás szerint akár 300 ezer ember is hiányozhat majd a magyar munkaerőpiacról

by admin


A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) konferenciáján bemutatta annak a közel egy évig tartó kutatómunkának az eredményét, amely felvázolja, hogy milyen munkaerőpiaci változásokra lehet számítani az ország különböző régióiban 2035-re.

„A kormány célja a munkaerőpiac aktivitásának növelése annak érdekében, hogy Magyarország előrébb lépjen az uniós munkanélküli rangsorban, illetve hogy 2030-ra 85 százalékos legyen idehaza a foglalkoztatási ráta” – mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

Felhívta a figyelmet, hogy az előrejelzések szerint 2030-ra 300 ezer ember fog hiányozni a hazai munkaerőpiacról, aqmely többek között a demográfiai trendeknek, a munkaerőpiaci tartalékok kimerülésének, illetve a képzettség hiányának lesz köszönhető.

Az oktatás reformja, mint megoldás

Az egy évig tartó kutatás eredményeiről, illetve az ország hét magyar városában (Budapest, Szeged, Szombathely, Székesfehérvár, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs) tartott workshopok tanulságairól.

A várható trendek nem túl biztatók, a növekvő munkaerő- és készséghiány már most tapasztalható – ennek legfőbb okai jelenleg az elvándorlás, a mobilitás hiánya, illetve az oktatás, mely sürgős reformra szorul. Ezen a helyzeten az automatizáció, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, a gazdasági dualitás erősödése, valamint a klímaváltozás és a megújuló energia gazdasági tényezővé válása csak tovább ronthat

– mondta Bálint Adrienn, az MGYOSZ foglalkoztatás és szociális ügyek igazgatója.

„A regionális különbségeket az oktatás reformja tudja csökkenteni, de ennek tíz éven belül még nem lesz kézzelfogható hatása a munkaerőpiacra. Azonban sokat el lehetne érni a duális képzés vállalati igényekhez való alkalmazkodásával” – tette hozzá.

mgyosz infografika.png

A megkérdezettek a hazai szakképzett munkaerőpiaci kínálat és a mobilitási hajlandóság kivételével valamennyi kritérium vonatkozásában a 2010-es években tapasztaltnál sokkal rosszabbra számítanak?

  • a munkaerő lojalitása 74 százalék,
  • a bérigénye 71 százalék,
  • a munkaerő képzettsége, tapasztalata, szakértelme 64 százalékuk szerint lesz a jelenleginél is rosszabb.

A kutatáskor a regionális különbségeket is megvizsgálták, a főbb megállapításaik a következők voltak:

  • jelentős regionális különbségek vannak a munkaerő elérhetőségében,
  • a legnehezebb egyetemi és középfokú szakmai végzettségű alkalmazottat találni,
  • a jövő munkahelyei a digitalizáció jegyében alakulnak,
  • a közeljövőben a mérnöki és informatikai végzettségű munkavállalók találnak a legkönnyebben munkát.

„A kutatás alapján a mérnöki és informatikai munkakörök lesznek (továbbra is) a legkeresettebbek, ezen belül a data analyst, cloud engineer és business intelligence developer pozíciókra várható a legnagyobb kereslet. A hagyományos munkakörök közül – a mesterséges intelligencia és a robotizáció terjedése ellenére – biztosan megmaradnak a HR, a pénzügy, illetve a munkavédelemmel foglalkozó szakemberek. Ami várhatóan eltűnik (vagy jelentősen csökken a területen dolgozók száma), az a főleg monoton fizikai és szellemi munkát igénylő munkakörök” – vetítette előre Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet tudományos főmunkatársa.

Szakértők szerint Magyarországnak szüksége van külföldi munkavállalókra, és foglalkozni kell az ő etikus foglalkoztatásukkal, illetve alapvető jogaikkal. Kiemelték, hogy a gyorsan változó világban elengedhetetlen a munkaerő megtartása, melynek érdekében átképzéseket kell biztosítani, illetve meg kell reformálni a közoktatást, hogy minél kevesebb olyan munkavállaló legyen, akinél hiányoznak az alapvető képességek, illetve készségek.