Ennek eredményeképpen 2020. májusában az Európai Bíróság szerint kifogásolható volt a tranzitzónák működése, ezért a magyar kormány megszüntette azokat.
Akkor döntött arról a kabinet, hogy a jövőben a nagykövetségeken nyújthatják be a menedékkérelmüket a Magyarországra igyekvő migránsok.
Magyarország ebben a kérdésben igyekezett mindig a schengeni szabályok betartásával eljárni, illetve olyan megoldást alkalmazni, amely megfelel az európai uniós elvárásoknak, és a magyar emberek akaratának. A brüsszeli bürokraták szándéka az volt, hogy azok az emberek, akik az idegenrendészeti eljárások alá kerülnek azok beléphessenek az Európai Unió területére. Korábbi tapasztalatok szerint a menedékkérők nem szokták megvárni az eljárás végét, hanem az eljárás ideje alatt továbbvándorolnak Európába. Ezért ez lényegében a brüsszeli bürokraták gondolkodásmódja szerint, azt jelenthette volna, hogy egyenes útjuk van Európába.
Az akkori változtatás az ideérkezők számára ez egy sokkal hosszabb procedúrát eredményezett, hiszen addig a magyar határnál adták be a kérelmüket, ésa magyar állam ellátásában és felügyelete alatt éltek addig, amíg az idegenrendészeti eljárás folyt. Ezzel szemben most nem egy európai uniós országban, hanem valamely szomszédos ország nagykövetségén, amely többnyire a fővárosban van például Belgrádban, vagy Bukarestben kell a kérvényüket benyújtani. Így semmiféle ellátást nem fognak kapni, hanem az adott ország területén kell addig tartózkodniuk, ameddig az eljárás zajlik.
A tranzitzónák felszámolásával a brüsszeli szándék az volt, hogy egyenes út nyíljon a menekülteknek Európába, és Magyarország ezt ismét nem engedte.
Mindezek után született meg az uniós bíróság teljesen elfogult és migárciópárti ítélete 2024. júniusában.
Ez teljesen szembemegy a józan ésszel
Fontos megemlíteni a múlt csütörtöki döntésében
a bíróság a migránsok magánérdekeit egyértelműen az adott helyzetben méltányolható mértéket meghaladó szinten vette figyelembe, és a közérdeket kizárólag az uniós jog érvényesülése oldaláról tartotta fontosnak.
Kirekesztette a vizsgálatából azt a körülményt, hogy a hazai szabályozás csak a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idejére kötötte szigorú szabályok betartásához a nemzetközi védelmet igénylők részére a belépést Magyarország területére, amit az állam területi integritásának biztosítása és a közrend fenntartása iránti közérdek a 2015 utáni migrációs invázió egész Európában felmerült tapasztalatainak ismeretében alaposan indokolttá tett.
A külföldi migránsok nemzetközi védelem iránti magánérdekét a józan ész szerint nem lehet az alapvető tagállami funkciók zavartalan működéséhez fűződő közérdek fölé helyezni és az utóbbi rovására jogvédelemben részesíteni.
Az öt bíró erről tudomást sem vett, helyette olyan 2008-as és 2013-as irányelvek előírásainak be nem tartását azonosította a közérdek súlyos sérelmeként, amelyek alkalmazását már maga az uniós jogalkotó is meghaladottnak tekintette, ezért idén migrációs paktum néven új jogszabálycsomagot fogadott el, amelynek a bevezetése köztudottan folyamatban van – írta Ádám Attila, Európai-szakjogász.
Tehát a magánérdek és közérdek súlyos sérelmével indokolt észszerűtlen összegű bírságot kiszabó ítélet kirívóan önkényes.
Értsük meg az öt bíró ítéletének világos politikai üzenetét: a magyar uniós állampolgárok mondjanak le a migráció Magyarország határain kívül tartásának jogáról, adják fel a jelenlegi magyar bevándorlási szabályok által garantált védelmet és nyissák meg a migránsok előtt a lehetőséget a belépések „tényleges, könnyű és gyors hozzáférése” előtt az uniós követelményeknek megfelelően.
