Ennyire részletesen ritkán derül ki, hogy milyen meghökkentő módon úszhatnak el adófizetői milliárdok

by admin


Egy baljós hangvételű feljegyzés készült Varga Mihály pénzügyminiszter számára 2020 első felében. A három és fél oldalas, Rákossy Balázs államtitkár által jegyzett anyag tárgya az akkoriban a Pénzügyminisztérium alá tartozó, akkor még Széchenyi Tőkealap-kezelőnek (SZTA) hívott cég volt, amely sürgős pénzügyi segítséget kért.

Az állami tulajdonú alapkezelő ugyanis elbukott közel hétmilliárd forintot, amivel veszélybe került a további működése.

A ma már egyszerűen Széchenyi Alapoknak nevezett cég azért került bajba, mert 2018-ban a rábízott adófizetői pénzek egy jelentős részét bankbetétként helyezte el a Növekedési Hitel Bankban (NHB). Ez az a pénzintézet, amely Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozott, és különböző kormányközeli üzleti körök hitelezése, majd egy sor likviditási probléma után 2019-ben felszámolás alá került.

Az SZTA közel hétmilliárd forintnyi betétje is benn ragadt a bankban, amelynek még mindig zajlik a felszámolása. A 24.hu már 2019-ben megírta azt, hogy az állami alapkezelő az egyik károsultja az NHB bedőlésének, a Direkt36 azonban hozzájutott olyan belső iratokhoz, amelyekből minden korábbinál részletesebben kiderülnek az államnak – és így az adófizető állampolgároknak – súlyos veszteséget okozó történet részletei:

  • A dokumentumok szerint az SZTA azután helyezett el milliárdokat az NHB-nál, hogy a bankot sorozatban megbüntették és figyelmeztetésben részesítették a hatóságok.
  • A későbbi belső vizsgálatok arra jutottak, hogy az SZTA vezetője, a jelenleg Matolcsy György tanácsadójaként dolgozó Csuhaj V. Imre a belső szabályokat megszegve döntött ezekről az ügyletekről.
  • Csuhaj már az ügyletek idején is kötődött a Matolcsy-körhöz, tisztséget viselt ugyanis több MNB-hez kapcsolódó szervezetben, illetve cégben.
  • Az SZTA bajba kerülésével a legmagasabb szinten foglalkoztak a Pénzügyminisztériumban, az ügy rendezésébe bevonták Varga Mihály pénzügyminisztert is. A PM végül az adófizetők pénzéből 20 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a cégnél, így el lehetett kerülni, hogy az SZTA-nál jogsértő helyzet alakuljon ki.
  • A beragadt milliárdok miatt az SZTA feljelentést tett, de az évek óta tartó rendőrségi nyomozás során még nem jutottak el oda, hogy bárkit gyanúsítottként hallgattak volna ki.

Ezzel a történettel még teljesebb képet kaphatunk a ma már az Óbudai Egyetemet fenntartó alapítványnak átadott SZTA működéséről, amely ugyan sokáig a kevésbé ismert állami cégek közé tartozott, de közben – ahogy azt a Direkt36 feltárta – részt vett több, az Orbán-kormány számára kulcsfontosságú projekt finanszírozásában. Tavaly ősszel írtuk meg, hogy az alapkezelő titokban több mint 70 milliárd forinttal járult hozzá áttételes módon a 4iG nevű kormányközeli cég tőkeemeléséhez. Idén áprilisban pedig azt tártuk fel, hogy az SZTA jelentős forrásokat biztosított az Euronews nevű nemzetközi televízió csatorna megvásárlásához egy olyan portugál üzletembernek, akinek apja évtizedes baráti viszonyt ápol Orbán Viktorral.

Az SZTA közölte, hogy „társaságunk minden jogszabály által megengedett lépést megtett annak érdekében, hogy a betétként elhelyezett pénzét visszakapja”. Hozzátették, hogy ennek „eredményeként mára jelentős megtérülést értünk el”, de arra a kérdésre már nem válaszoltak, hogy ez konkrétan mit jelent. Az ugyanakkor kiderült a válaszukból, hogy még mindig futnak a pénz egy része után. „Az ügyhöz kapcsolódó igényeink érvényesítése érdekében társaságunk további polgári pereket is indított, melyek jelenleg is folyamatban vannak és ezen perek lezárultát követően megtérülésünk teljes lehet” – írta a cég.

A felelős

A történet egy hangzatos tervvel indult. 2018 nyarán jelentette be az SZTA, hogy elindult a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap azzal a céllal, hogy elősegítse kis és közepes cégek tőzsdén való megjelenését. Az alap 13 milliárd forintos kerettel rendelkezett, amelyet a Pénzügyminisztérium biztosított az SZTA számára. Az SZTA dolga alapkezelőként az volt, hogy ezt a pénzt befektesse úgy, hogy az megfeleljen az alap célkitűzéseinek (vagyis segítse cégek tőzsdére menetelét), és hogy hozamot termeljen a tulajdonosnak, vagyis végső soron a magyar adófizetőknek.

„Előreláthatólag az alap már idén aktív közreműködője lesz a vállalatok tőzsdei megjelenésének” – írta az SZTA egy 2018 nyári blogbejegyzésben, amelyben többek között az alap „vonzó” tulajdonságait ecsetelték.

Sikertörténet helyett azonban nagyon hamar óriási kudarc lett a projektből. Már az alap indulása utáni hónapokban megszületett ugyanis egy sor olyan döntés, amely végül milliárdok elúszásához vezetett.

A Direkt36 birtokába került belső iratok szerint a PM-től az alapra kapott 13 milliárd forint először teljes egészében az SZTA-nak az OTP-nél vezetett számlájára került 2018 júniusában. Az alapkezelő azonban néhány héttel később, augusztus elején úgy döntött, hogy a pénz felét, 6,5 milliárd forintot átutal a Növekedési Hitel Bankhoz, amelyet aztán különböző futamidőkre lekötöttek. Vagyis vállalták, hogy bizonyos ideig nem nyúlnak hozzá a pénzhez, hanem hagyják, hogy a bank megforgassa azt.

Hamarosan azonban úgy döntöttek, hogy még több pénzt visznek át az NHB-hoz. Augusztus 17-én felszabadították az OTP-nél maradt és ott lekötött 6 milliárd forintot, majd ebből később újabb betéteket helyeztek el az NHB-nál.

Az SZTA annak ellenére vitt át folyamatosan egyre nagyobb összegeket az NHB-hoz, hogy mindenki számára nyilvánvaló lehetett, hogy nincs minden rendben a pénzintézetnél. A Magyar Nemzeti Bank már 2018. július 25-én, tehát két héttel az első betétlekötés előtt 3,9 millió forint bírságot szabott ki az NHB-ra adatszolgáltatási kötelezettségük mulasztása miatt.

Néhány héttel később világos lett, hogy nemcsak az adatok szolgáltatásával voltak gondok a banknál. Augusztus 14-én az MNB kiadott egy határozatot, amelyben már 19 milliós bírságot szabtak ki az NHB-ra különböző hiányosságok miatt. A határozatban öt oldalon keresztül sorolták, hogy mi mindent kellene helyrehoznia a pénzintézetnek a szabályos működés érdekében.

Ezek a figyelmeztetések és bírságok nem tántorították el az SZTA-t attól, hogy még szorosabban elkötelezzék magukat az NHB mellett. A kiszivárgott iratok szerint 2018 szeptemberében, októberében és novemberében összesen mintegy 5 milliárd forintot kötöttek le betétként a bankban.

Közben az NHB-nál a bírságok és figyelmeztetések dacára sem jöttek rendbe a dolgok. Az MNB annyira súlyosnak találta a helyzetet, hogy 2018 decemberében úgynevezett felügyeleti biztost rendelt ki a bankhoz, és 7 millió forintban korlátozta a harminc napon belül kivehető betétekből történő kifizetést. Ez azt jelentette, hogy ennél nagyobb összeget nem lehetett kivenni az NHB-ból, és így benn ragadtak az SZTA által kezelt adófizetői milliárdok is.

Rokonok üzletei

A banknál elrendelt felügyeleti intézkedések nagy visszhangot váltottak ki akkoriban, az NHB ugyanis erős politikai kötődésekkel rendelkezett.

A pénzintézet 2013 óta Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter, jelenlegi jegybankelnök unokatestvérének, Szemerey Tamás Bélának érdekeltségében volt, és éveken keresztül bonyolított a Matolcsy-családhoz és az MNB-hez kötődő üzleteket. 2014-ben az MNB által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok a hozzájuk került állami milliárdok nagy részét az NHB-nál kötötték le betétként (a Népszava korábbi cikke szerint igen kedvezőtlen feltételek mellett).

Matolcsy György jegybank-elnök rokonáé volt a bedőlt bank. Fotó: MNB

Matolcsy György jegybank-elnök rokonáé volt a bedőlt bank. Fotó: MNB

A 444 2016-ban arról számolt be, hogy az NHB részese volt a jegybank úgynevezett növekedési hitelprogramjának. Ez azt jelentette, hogy a jegybank előbb bankoknak hitelezett, amelyek ezután továbbadták a hitelt a vállalkozásoknak. A lap szerint az NHB a program keretében főleg a tulajdonos Szemereyhez és a rokonságához kötődő cégeket finanszírozott.

A Matolcsy család is többször igénybe vette a rokonuk bankjának pénzügyi segítségét. A jegybankelnök egyik fia, Matolcsy Ádám 2015-ben NHB-s hitelből vette meg a Balaton Bútorgyárat, és a 24 korábbi cikkei szerint ahhoz a II. kerületi luxusvillához is az NHB adott 280 millió forintos jelzáloghitelt, amelyben ő és apja, Matolcsy György is lakott. A 24.hu 2018-as cikke szerint az ingatlan szomszédságában lévő Kondor úti villát pedig 90 millió forint NHB-s jelzáloghitel segítségével vásárolta Matolcsy másik, Máté nevű fia.

Vezérigazgató a Matolcsy-körből

Mint az MNB későbbi határozataiból kiderül, eközben az NHB szabálytalanul működött, és így nem a pénzintézetektől elvárható gondossággal kezelte az ott elhelyezett pénzeket. A Matolcsy-körhöz kötődő bank egyik legnagyobb betétese az SZTA volt, amelynek akkori vezérigazgatója, Csuhaj V. Imre szintén több szálon kötődött Matolcsy Györgyhöz és környezetéhez.

Csuhaj kuratóriumi tag lett az MNB által már Matolcsy elnöksége alatt alapított, hatalmas vagyonnal felruházott több Pallas Athéné-alapítványban. Emellett 2015 óta részt vett az MNB-vel szorosan együttműködő, Matolcsy kezdeményezésére létrejött kecskeméti Neumann János Egyetem fejlesztésére létrehozott Kecskeméti Duális Oktatási Központ (KEDO) Zrt. vezetésében.

A jelenleg Matolcsy elnöki főtanácsadójaként az MNB-ben dolgozó Csuhajt több alkalommal is kerestük, de közölte, hogy nem akar válaszolni a kérdéseinkre. Így nem reagált arra sem, hogy miért döntött az NHB-ban történt betételhelyezésekről, és hogy abban szerepet játszott-e Matolcsyhoz fűződő kapcsolata.

A Direkt36 birtokába került belső iratok között ugyanakkor szerepel egy olyan dokumentum, amelyből megismerhető Csuhaj verziója a történtekről. Egy 2019 márciusi, Csuhaj által készített igazgatósági előterjesztésből az derült ki, hogy az NHB-val azért kerültek kapcsolatba, mert az alapkezelőnél törekedtek arra, hogy „a kormány stratégiájának megfelelően a magyar többségi tulajdonú bankokat támogassák”. Ezért korábban az OTP-vel, az MKB-val és a Gránit Bankkal működtek együtt, majd bevonták ebbe a körbe az NHB-t is.

Az előterjesztés szerint többek között azért nem érezték kockázatosnak az NHB-hoz vinni a pénzt, mert a bank nem jelezte nekik, hogy gondok lehetnek a visszafizetéssel.

„A Bank szolgáltatásnyújtása kapcsán kifogás nem merült fel, s a szakmai kapcsolattartók sem jelezték, hogy bármilyen gond adódhat az elhelyezett források később tervezett átcsoportosításával”

– áll a dokumentumban, amely szerint „az NHB Bank Zrt. által kínált kamatfeltételek előnyösek voltak, de nem kiugróak a piachoz képest”.

Csuhaj leírta azt is, miért nem zavarta őket az, hogy az MNB 2018 augusztusában megbüntette az NHB-t különböző szabálytalanságok miatt. „Ez önmagában nem volt rendkívüli jelenség, mivel ezidőtájt – nyilvános információk alapján – más bankokat is megbüntettek hasonló nagyságrendben” – áll az előterjesztésben, amely hangsúlyozta, hogy az MNB közleményében szerepelt az is, hogy „a feltárt jogsértések nem hordoznak rendszerkockázatot és nem veszélyeztetik a bank megbízható működését”. (A jegybank sajtóközleményében valóban szerepelt ez a mondat, de emellett többek között azt is tartalmazta, hogy „a jegybank súlyosító körülményként vette figyelembe a feltárt számos jogsértés magas vagy jelentős kockázati besorolását”.)

Csuhaj az előterjesztésben nem részletezte azt, hogy miért kötöttek le újabb összegeket az NHB-nál a bírság bejelentése után is. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy 2018 végén igyekeztek csökkenteni a kitettségüket a banknál. Közölte, hogy 2018. december 7-én 1,4 milliárd forintot „átcsoportosítottunk, mely az OTP Bank Nyrt-nél került elhelyezésre”, vagyis lényegében visszavitték ugyanahhoz a bankhoz, ahol eredetileg is tartották ezt a pénzt.

Az előterjesztés szerint az volt a terv, hogy folytatják a pénz kimentését, azonban erre már nem volt lehetőségük. December 18-án jött ugyanis az MNB bejelentése a felügyeleti biztos kirendeléséről és arról, hogy a betétesek 30 naponta legfeljebb 7 millió forintot vehetnek ki a bankból.

Ez nagyon súlyosan érintette az SZTA-t. Mivel az MNB által bejelentett korlátozás csak a betétekre vonatkozott, így az értékpapírokban tartott 2 milliárd forintot át tudták vinni az OTP-hez, de így is benn ragadt 6,8 milliárd forint abból a pénzből, ami le volt kötve betétként. (Az összképen nem sokat segített az, hogy – amint azt Csuhaj az előterjesztésben hangsúlyozta – éltek a lehetőséggel, és még decemberben kivettek 7 millió forintot az NHB-ból.)

Csuhaj a 2019 március elején írt dokumentumban még arról értekezett, hogy a tervek szerint milyen ütemezéssel fogják majd kivonni a többi pénzt. Hamarosan kiderült azonban, hogy erre nem lesz lehetőség. Március 14-én ugyanis az MNB bejelentette, hogy visszavonja az NHB engedélyeit és elrendeli a végelszámolását. Ez azt jelentette, hogy majd ezen eljárás során dől el, a betétesek mikor és milyen mértékben juthatnak hozzá a pénzükhöz.

Vezetői felelősség

Csuhaj nem is maradt sokáig a cég élén, áprilisban megszűnt a vezérigazgatói megbízatása. Az SZTA későbbi vezetése ezután tovább kutatta az eltűnt milliárdok körülményeit, és az ennek során készült vizsgálatokból az derült ki, hogy Csuhaj felelőssége nagyobb volt annál, mint ahogy azt ő beállította a saját előterjesztésében.

A Direkt36 birtokába került dokumentumok között van egy olyan feljegyzés, amelyet az Oppenheim Ügyvédi Iroda az SZTA megbízásából készített az NHB-ügyről. Az iroda azt vizsgálta, milyen lehetséges jogi igényeket lehet érvényesíteni, és arra jutottak, hogy többek között Csuhajjal szemben is indokolt lehet fellépni.

Az SZTA elnök-vezérigazgatójával „szemben a vezető tisztségviselői kötelezettségek megszegésére alapított igényt alaposnak tekintjük” – áll az ügyvédi feljegyzésben, amely szerint a kötelezettségek megszegése különösen felmerül azoknak a pénzösszegeknek az esetében, amelyet az SZTA az után kötött le az NHB-nál, hogy megjelent az MNB határozata a banknál megállapított problémákról.

Az ügyvédi iroda vizsgálata szerint Csuhaj már akkor is megszegte a kötelezettségeit, amikor az ország legnagyobb bankjától, az OTP-től a jóval kisebb mérlegfőösszegű NHB-hoz vitte át a nagy összegű betéteket némi kamatelőnyért cserébe.

„Álláspontunk szerint valamennyi, az NHB-ban történt betételhelyezés a vezető tisztségviselői jogviszonyból fakadó kötelezettségek megsértését jelenti, függetlenül az MNB határozattól” – írják a feljegyzésben.

Az ügyvédi iroda megvizsgálta ugyanis az alapkezelő belső szabályait, és ennek alapján megállapították, hogy Csuhajnak nem volt hatásköre az ügyben egyedül dönteni, a döntés az igazgatóság hatáskörébe tartozott. „Az Igazgatóság többi tagja ugyanakkor erről nem bírt tudomással és a döntés meghozatalában semmilyen módon nem vett részt. Ezért a döntés megfelelőségének hiánya kizárólagosan az elnök-vezérigazgató vezető tisztségviselői felelősségét veti fel” – áll az anyagban.

Az ügyvédi feljegyzés kitér arra is, hogy az alapkezelő 2020. február 17-én hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Fővárosi Ügyészségen. „Nincs tudomásunk arról, hogy a büntetőeljárás során az elnök-vezérigazgató tanúként vagy gyanúsítottként való kihallgatására sor került volna” – írták a dokumentumban. Mint kiderült, azóta sem történt ebben komolyabb fejlemény. Az ügyben nyomozó Budapesti Rendőr-főkapitányság ugyanis most annyit közölt a Direkt36-tal, hogy „az ügy továbbra is folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt”.

A miniszter közbelép

A belső dokumentumokból kiderül az is, hogy a helyzet súlyosbodásával egyre aktívabbá vált az SZTA tulajdonosi jogait ellátó, az elbukott pénzt eredetileg a cégre rábízó Pénzügyminisztérium is.

Csuhaj előterjesztése szerint ő már az NHB-val szemben hozott jegybanki korlátozások másnapján, 2018. december 19-én tájékoztatta a PM vezetését a kialakult helyzetről. Ahogy Csuhaj fogalmazott, „Rákossy Balázs államtitkár urat szóban, Varga Mihály miniszter urat pedig dr. Havasi Csaba kabinetfőnök úron keresztül írásban” informálta a fejleményekről.

Varga Mihály asztalára is eljutott az ügy. Fotó: Varga Mihály Facebook-oldala

Varga Mihály asztalára is eljutott az ügy. Fotó: Varga Mihály Facebook-oldala

Csuhaj ezután tárgyalást folytatott az NHB vezetésével, amely kérte, hogy ha lehetővé válik majd újra nagyobb összegeket kivenni a bankból, akkor az SZTA ezt hosszabb időre ütemezve tegye meg. Az előterjesztés szerint mivel az SZTA által kezelt alap „a legnagyobb betételhelyező, a bank jövője jelentős mértékben az ő cselekvésén múlik”. Vagyis az NHB attól tartott, hogy ha az SZTA gyorsan kivonja a pénzét, akkor még nehezebb helyzetbe kerül a bank.

Csuhaj ezekről a tárgyalásokról tájékoztatta a PM-et, ahonnan az előterjesztés szerint az a reakció jött vissza, hogy a minisztérium vezetése nélkül ne kössenek semmilyen egyezséget az NHB-val.

„Január 17-én dr. Rákossy Balázs államtitkár úr jelezte, hogy az NHB Bankkal kötendő bármilyen megállapodással Miniszter úr döntését meg kell várni” – áll a Csuhaj által jegyzett előterjesztésben.

Az iratokból úgy tűnik, hogy a PM együttérzően állt hozzá az NHB-hoz. Az SZTA kidolgozott ugyanis egy tervet arra, hogy milyen ütemezéssel vonná ki a pénzét a bankból. Ez arról szólt, hogy legfeljebb két évig tartanák még benn a pénzüket a banknál. A Csuhaj-féle előterjesztés szerint ugyanakkor „Rákossy Balázs államtitkár úr felkérésére az Alapkezelő a korábbihoz képest egy hosszabb futamidőre szóló” ütemezést is kidolgozott. Ez a terv már arról szólt, hogy több mint két évig, 2021 júliusáig tartson a visszafizetés.

Az előterjesztésben az is szerepelt, hogy Rákossy ismét kikötötte azt, hogy „bármilyen megállapodás aláírása csak akkor lehetséges, ha ezt Ő – Miniszter úr döntésére – engedélyezi”. Ilyen megállapodásra azonban végül nem volt szükség, mert miután az MNB 2019. március 14-én meghozta a döntést az NHB végelszámolásáról, így ezzel bármilyen egyezség okafogyottá vált.

Innentől kezdve már csak abban reménykedhetett az SZTA és a PM is, hogy ennek a végelszámolási eljárásnak a során visszakapják a pénzüket. Közben azonban a végelszámolás úgynevezett felszámolássá változott, ami azt jelezte, hogy a banknál nincs elég pénz arra, hogy kifizessen mindenkit, akinek tartozik. (Ez a folyamat a cégnyilvántartás szerint még most is tart. Megkerestük a felszámolást végző céget, de az konkrétumokat nem árult el arról, hogy jelenleg hogyan áll az eljárás.)

A PM számára ez után már az okozott fejtörést, hogy miként pótolja az SZTA által elbukott pénzt, amelyet a minisztérium azzal a feltétellel adott eredetileg az alapkezelőnek, hogy az visszafizeti majd. Erről készítette Rákossy Balázs azt a vészjósló hangvételű feljegyzést Varga Mihály miniszter számára, amelyben leírta, hogy ha nem találnak valamilyen megoldást, akkor jogsértő helyzet fog kialakulni. Ha ugyanis az SZTA-nál nem jut forráshoz, akkor – figyelmeztetett Rákossy – „a saját tőke a jegyzett tőke alá csökken, amely nem felel meg a törvényi előírásoknak”.

A kiszivárgott iratok szerint hosszas egyeztetés zajlott arról, hogy milyen megoldást találjanak erre. Az már az SZTA nyilvánosan elérhető 2020-as beszámolójából derül ki, hogy végül is mire jutott a PM. A dokumentumban az NHB-befektetések ügyének és a károknak az összefoglalása után megjegyzik, hogy „a társaság alapítója a mérleg fordulónapja után jelentős tőkeemelésről döntött 2020. augusztusában összesen 20 milliárd forint értékben.”

Vagyis az SZTA által egyelőre elbukott közel 7 milliárd forint által jelentett problémára az lett a megoldás, hogy a cég kapott további 20 milliárdot az adófizetők pénzéből. A PM-nek részletes kérdéssort küldtünk az ügyről, de ők érdemi válasz helyett annyit írtak, hogy „a Pénzügyminisztérium minden esetben a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően jár el”.

Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.

A cégnyilvántartási adatok megismeréséhez az Opten szolgáltatását használtuk.



Source link

You may also like

Leave a Comment