Mi volt az a NAV-nyomozás Gattyán ellen, amit a volt nyomozó szerint felsőbb utasításra zártak le?

by admin


Gattyán György adóügyét nagy vonalakban mindenki ismeri, de a részleteket csak kevesen. A tizenkét éve húzódó történet azzal került újra az érdeklődés középpontjába, hogy Tiszolczi Lajos volt adónyomozó azt állította a Partizánnak, hogy magas szintről igyekeztek belenyúlni az eljárásba. Az adóhivatal tagadja, hogy ilyesmi történt volna.

Ez a cikk nem a befolyásolási kísérletről, hanem a háttérről, vagyis magáról a 2021-ben lezárt ügyről szól, amellyel korábban – még a Figyelő hetilapnál – sokat foglalkoztam. Ekkoriban az ügy sok szereplőjével készíthettem interjút, például Gattyán cége, a Docler ügyvezetőjével, a kulcsszereplő Lalib nevű portugál cég tulajdonosával, illetve adó- és számviteli szakemberekkel – igaz, maga Gattyán György, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) akkor nem kommentálta az írásokat.

A rajt

Gattyán György régóta az egyik leggazdagabb magyar, első és eddigi legnagyobb üzleti sikerét a LiveJasmin (ma Jasmin) szexkamerás oldal hozta meg, amelyen keresztül a felhasználók pár euróért vagy dollárért cserébe gyakorlatilag valós időben kukkolhatnak.

A Docler elődje, a JMG (Jasmin Media Group) nevű startup a budapesti Victor Hugo utcában, egy pincében indult, 2007 környékén már hetente 20 százalékkal nőtt a forgalma. Sok külföldit is érdekelt volna a szolgáltatás, de a cég hamar szembesült azzal a problémával, hogy Magyarországról nem tudja megoldani a nemzetközi terjeszkedést.

Ennek több oka volt, Európában éppen szigorítások voltak a felnőtt tartalmak ellen, Gattyánnak nem voltak nemzetközi tapasztalatai és kapcsolatai, nyelveket nem beszélt, és a legfőbb ok, hogy a társaság nem tudta volna kezelni a rengeteg mikrofizetést sem. A magyar bankok elzárkóztak attól, hogy a Doclerrel dolgozzanak, ezért a cég külföldi hitelintézetet keresett. Ez sem volt könnyű, a felnőtt tartalom rengeteg üzleti partnernek (bankoknak, pénzügyi szolgáltatóknak, de a PayPalnak is) kizáró ok volt.

Irány Madeira

Gattyán György megismerkedett egy Paul Kurucz nevű, félig magyar, de francia állampolgárságú üzletemberrel, aki négy nyelven beszélt, köztük portugálul is, és e-kereskedelmi szakember volt. Pénzügyi rendszernek a PaySquare szolgáltatását ajánlotta, amelynek pár nyugat-európai országra volt licence, például Portugáliára is, de Magyarországra nem.

Kurucz a Madeira szigetén bejegyzett, Lalib nevű cégét ajánlotta partnernek, és megállapodott Gattyánnal. Ezek után a Lalib üzemeltette az oldalt, amiért licencdíjat fizetett Gattyánnak. Gattyán ekkor családi okok miatt (éppen válófélben volt) az üzlet know-how-ját kivitte egy liechtensteini alapítványba. A portugál hatóságoknak ez nem tetszett, a kis alpesi állam ugyanis adóoptimalizáló helyként amolyan feketelistás helyszín volt. Ennek hatására Gattyán végül egy portugál vállalkozásba vitte át a szellemi jogokat. 2008 februárjában volt az átállás, ekkor költözött az üzemeltetés a Victor Hugo utcai pincéből a portugáliához tartozó Madeirára.

2007 és 2012 között egyre nagyobb forgalom mellett ebben a felállásban működött a cég. Közben Gattyán 2009-ben Portugáliából hazahozta Magyarországra az üzlet know-how-ját, a szellemi jogokat: szeptember 1-jén megalakította a WebMindLicenses (WML) Kft.-t. Talán ő maga is tartott egy kicsit a politikai támadásoktól, vélhetően ezért is szállt be Csányi Sándor és Demján Sándor mellé a Prima Primissima-díj főtámogatói közé is.

Az értékes szellemi jogokat egy úgynevezett térítésmentes eszközátadással hozta haza. Vagyis nem fizetett magának, de a 104 millió euró értékű know-how átkerült Magyarországra. Híresztelésekből úgy hallottuk, a NAV erre figyelt fel. Az viszont biztos, hogy a WML megalakítása után a hivatal elkezdte lehallgatni a docleres vezetők telefonját.

Jött a razzia

2012. szeptember 12-én hajnalban aztán házkutatás indult a Docler-csoport Expo téri székházában. A nyomozók lemásolták a számítógépek tartalmát, és elvittek egy csomó iratot. Hamarosan kiderült, hogy 2012 májusában már hivatalosan is elindult egy bűnügyi nyomozás, amely elsőként a know-how-jogok ingyenes átadása, illetve az ez után elszámolt értékvesztés miatt kezdődött.

Gattyán Györgyék azzal védekeztek, hogy már korábban kérték a Pénzügyminisztérium, illetve a PwC könyvvizsgálócég állásfoglalását, majd a procedúra során véleményt formált a könyvvizsgálói kamara is, amely itthon a számviteli előírások felülvizsgálatának legfőbb szerve.

Végül a NAV megállapította, hogy a WML nem az érvényes hazai számviteli előírások szerint adózott, hanem saját kárára tévedett, 6,5 milliárd forinttal túlfizette az adóját.

Ez elég faramuci helyzet lett volna: a NAV nagy erőkkel kiszáll, majd megállapítja, hogy ő tartozik. Az adóhivatal azonban a titkos lehallgatásokra hivatkozva új fogást keresett, azt gyanította, hogy a weblapot üzemeltető portugál Lalib egy színlelt konstrukció. Valójában Gattyán György dönt a vállalatnál a fontosabb kérdésekben, és az ő cégei dolgoznak alvállalkozóként is a Lalibnak, így a portugál társaság közbeiktatása úgynevezett „rendeltetésellenes joggyakorlat”.

A Docler-csoport Expo téri székháza – Forrás: Docler Holding Budapest

A Docler-csoport Expo téri székháza – Forrás: Docler Holding Budapest

Gattyánék szerint azonban csak gazdasági kényszerből kellett a portugál cég, tagadták, hogy ebből adóelőnyük származott volna. A portugál áfa 4 százalékkal alacsonyabb volt, mint a magyar (kint 16, nálunk 20 százalék volt a kérdéses időszakban), de a Lalib nem ingyen üzemeltetett, ezért összességében drágább volt ez a modell a Doclernek.

A Lalib portugál igazgatója, Heliodoro Rodrigues is vallomást tett, azt mondta, hogy nem volt budapesti alkalmazottja, Portugáliában ottani emberekkel végezték a gazdasági tevékenységüket. Gattyánék a NAV logikáját sem értették. Az adóhatóság ugyanis a know-how-tulajdonos WML-t állította a vizsgálat középpontjába, de ebben a cégben csak Gattyán és egy heti egy órában alkalmazott, félállású jogász dolgozott. Nem volt túl reális, hogy az eszköz és ember nélküli vállalkozás végez mindent, küldi el ezrével az emaileket.

Gattyán ekkor már nem is Magyarországon, hanem Párizsban élt, vagyis a tulajdonos állampolgársága alapján magyar, de a lakóhelye alapján francia lett volna az adóilletékesség. A Docler szakértői azt is felvetették, hogy a világ minden franchise cégére igaz lehet, hogy máshonnan irányítják: a McDonald’s-nál is minden döntés az Egyesült Államokban születik, de ettől még magyar adóalannyá válnak az itteni éttermek, és magyar áfát fizetnek.

Gattyán felveszi a kesztyűt

Az adóhatóság azonban azt kalkulálta, hogy amennyiben nem a Lalib, hanem a WML lett volna jogviszonyban a sok millió felhasználóval, akkor mennyi magyar bevétel, illetve forgalmi adó keletkezett volna. A WML több évét elkezdték ellenőrizni, illetve kapcsolódó vizsgálatok indultak öt kisebb beszállító cég ellen is.

Összességében a NAV határozatai nyomán fizetendő bírságok már 50-60 milliárd forintra rúgtak.

A Lalib és a Docler 2012-ben szerződést bontott. Az ekkor már Los Angelesben élő Gattyán eddigre remekül megtanult angolul, megismerte a nyugati üzleti kultúrát, és azt vallotta, hogy igazán komoly médiavállalkozást csak Nyugat-Európában működtethet, ezért 2012 novemberében Luxemburgba költöztette az üzemeltetést. Ekkor már nagyon beleállt az adóügybe, minden adóhivatali határozat ellen bírósági keresetet adott be. A Docler-csoportot nagy nevek (például a PwC) segítették az eljárás során, míg a NAV a saját erőforrásaira hagyatkozva harcolt.

Gattyán cégcsoportjának működését közben lehetetlenné tette itthon, hogy az adóhatóság különböző vagyonelemeket is zárolt. Már 2012-ben bűnügyi zár alá helyezték a WML több ingatlanát és kocsiját, 2013 októberében pedig közigazgatási zár alá került a WML minden egyéb ingó és ingatlan vagyona és bankszámlája. Gattyánék viszont bíztak a hazai igazságszolgáltatásban, és bírósághoz fordultak. Ennek nyomán 2014 szeptemberében a magyar bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságnál, amellyel azt akarták kideríteni, hogy érdemes-e ebben az ügyben vizsgálni a NAV eljárását, vagyis lehet-e igaza a Doclernek.

A 17 kérdésre egy év múlva érkezett csak érdemi válasz, és az EB Gattyánnak adott igazat, a hazai törvényszék folytathatta az eljárást a NAV-határozatok ellenében.

A bíróság ezeket végül megsemmisítette, de még azt is megmondta, hogy egy esetleges új eljárásban az adóhatóság mit tehet, és mit nem. Kimondta például, hogy egy bűnügyi nyomozásban (lehallgatások révén) beszerzett információkat nem szabad felhasználni közigazgatási eljárásban, így ezeket a bizonyítékokat mind kizárta. A NAV azzal érvelt, hogy a titkos lehallgatások felhasználását semmilyen jogszabály nem tiltja tételesen, de a bíróság szerint fontos és érzékeny személyes adatokról volt szó, ezeket csak akkor lehet használni, ha a törvény tételesen megengedi.

Az ügy vége

Úgy tűnt, hogy Gattyán György ezt a csatát megnyerte, de a háborúnak még nem volt vége, maradtak folyamatban ügyek (büntetőügyiek és közigazgatásiak is). A NAV szempontjából ugyanakkor a dolgot nehezítette, hogy a 2019-es gyanúsításig nem volt a nyomozók előtt időkorlát, utána azonban már csak két év állt rendelkezésre a vádemelésig. Gattyánt viszont – aki 2008 óta külföldön él, de az eljárások miatt vagyonelemei ragadtak be –, biztos, hogy zavarta a le nem zárt ügy, amíg 2021-ben annak vége nem lett hivatalosan.

A Partizán hétfő reggel publikált anyagában egy volt adónyomozó azt állította, 2021-ben magas szintről indítva sikálták el a 19,4 milliárd forint adó elcsalásáról szóló ügyet. Az arccal, névvel a kamerák elé állt Tiszolczi Lajos szerint a Gattyán-ügy volt a valaha volt egyik legnagyobb elkövetési értékű, egyben legkiterjedtebb nyomozás a NAV-nál, amelyben már vádemelési javaslatra készültek.

2021. augusztus 3-án aztán a NAV egyesített két, Gattyán György és társai ellen zajló büntetőeljárást. Tiszolczi szerint a hivatalos protokoll ilyenkor az, hogy mindig a korábbi ügybe egyesítik a későbbit. Ebben az esetben viszont a 2012-es, 19,4 milliárdos adócsalásról szóló ügyet egyesítették egy 2015-ös, jóval kisebb horderejű ügybe, majd nem sokkal később bűncselekmény hiányában megszüntették. A nyomozó azt feltételezi, hogy az ügy lezárásának köze van ahhoz is, hogy azelőtt nem sokkal több magas rangú NAV-vezetőt távolítottak el a pozíciójából.

Az azóta a NAV-tól eljött, de állítása szerint feketelistára került, ezért más szakmájába vágó állásban elhelyezkedni sem tudó nyomozó azt is mondta, forrásai szerint három nagy befolyású, a politikai világához tartozó ember nyomására kellett megszüntetni a nyomozást.

Gattyán György a 2022-es parlamenti választás előtt – némileg váratlanul – lépett be a hazai politikai térbe, és azóta Megoldás Mozgalom nevű pártja választásokon indul. A Media1 vasárnap azt írta, távozik a párt éléről Huszár Viktor elnök, valamint a Gattyán György érdekeltségébe tartozó Frisshirek.hu híroldal munkatársainak nagy részét is elbocsátják. A Docler kommunikációs vezetője a lapnak azt írta, Huszár sorsáról a párt elnöksége fog dönteni, de tagadta, hogy mindennek köze lenne a Docler adóügyeihez.



Source link

You may also like

Leave a Comment