Index – Belföld – Magyarországra érkezett Krausz Ferenc lézertechnológiája

by admin


Felavatták a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezette Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ lézerlaboratóriumát. Ennek köszönhetően megkezdődik az innovatív technológia magyarországi használata, ugyanis a CMF tevékenységéhez kapcsolódó lézeres vizsgálatok ezidáig Németországban történtek – írja az MTI.

Csák János leköszönő kulturális és innovációs miniszter köszöntőjében beszélt a Neumann János Programról, amelynek célja a felsőoktatást, a kutatóintézeteket és a vállalkozásokat összekapcsoló ökoszisztéma létrehozása.

A miniszter elmondta, hogy a program kulcseleme a gazdasági, valamint a publikációkban megjelenő intellektuális hatás mellett a társadalmi hatás. Arra, hogy a tudományos munkának mekkora társadalmi hatása lehet a miniszter Karikó Katalin mRNS-kutatásait említette, amely emberi életek sokaságát mentette meg.

Csák János leszögezte azt is, hogy a tudományos élet szereplőinek részt kell vállalniuk a minőségbiztosításban, a támogatásra méltó kutatások kiválasztásában, erőfeszítéseket kell tenniük eredményeik széles körű bemutatása, valamint a tudományos utánpótlás nevelés érdekében.

Krausz Ferenc, a CMF ügyvezető igazgatója elmondta, a központ tudományos koncepciójának kidolgozása 2018-ban kezdődött el.

Céljuk egy olyan költséghatékony vizsgálati módszer kidolgozása, amely a betegségek korai felismerésével boldogabb és egészségesebb életet tesz lehetővé.

„A pandémia okozta lezárások feloldását követően kezdődhetett el az önkéntesektől a vérminták gyűjtése. A központ már 10 ezer, többségében magyar önkéntest vont be a programba, akik rendszeresen mintát adnak” – közölte a kutató. Hozzátette, hogy ezzel Magyarország történetének legnagyobb hosszú távú orvosi kutatási programja indul el. 

Eddig már 47 ezer mintát gyűjtöttek be, melyet a központ együttműködő partnere, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) biobankjában tárolnak, A CMF új lézerlaboratóriuma Magyarországon az első és a világon is csupán a második ilyen létesítmény. A labor több tízezer vérplazmaminta vizsgálatát teszi lehetővé.

A Nobel-díjas fizikus az eljárás tudományos hátteréről tartott előadásában elmondta, az évtizedek óta használt infravörös spektroszkópia érzékenysége javítható a zaj kiküszöbölésével, ezért a minták elemzéséhez lézerfényt használnak. Mint mondta, a folyamat hasonló ahhoz, mint amikor megütünk egy hangvillát, majd hallgatjuk, ahogy a rezgések elcsendesednek. A hangvilla rezgései könnyen rögzíthetők egy mikrofonnal, a molekuláris rezgések rögzítéséhez viszont speciális lézerberendezésekre van szükség. E rezgések összessége

a molekuláris ujjlenyomat, ami megmutatja a legkisebb változásokat a vérminta összetételében.

Egy-egy ilyen változás utalhat az egészségügyi állapotban történt változásra, például súlyos betegségek kialakulására, nagyon korai, még a tünetek megjelenése előtti szakaszban. A CMF kutatóinak célja, hogy megismerjék a vérben keringő „molekuláris világ” rejtelmeit, hogy tökéletesítsék a betegségek korai felismerését.

Krausz Ferenc bemutatta egy kutatásuk eredményeit, amely során 470 különböző stádiumú tüdőrákban szenvedő páciensektől, illetve ugyanilyen létszámú kontrollcsoporttól gyűjtöttek mintát. A tüdőrákban szenvedő páciensek molekuláris ujjlenyomata szignifikánsan különbözik a kontrollcsoportétól, és ez az eltérés a betegség előrehaladtának függvényében növekszik. A mesterséges intelligencia kiválóan használható ezeknek az eltéréseknek a felismerésére.

A kutató kifejtette, a megoldással az egy biomarkert vizsgáló hagyományos teszteknél lényegesen alacsonyabb lesz a fals pozitív, illetve negatív leletek aránya. Az eljárás pontossága még tovább növelhető az egészséges páciensektől rendszeresen gyűjtött minták vizsgálatával.

A megnyitó alkalmából szervezett CMF Summit 2024 – A betegségprofilozás élvonalában című tudományos konferencián további két Nobel-díjas kutató, Karikó Katalin, az SZTE professzora és Gérard Mourou, az SZTE kutatóprofesszora tartott előadást kutatómunkája legfőbb eredményeiről.

Karikó Katalin bemutatta tudományos munkájának történetét, amely Szegeden vette kezdetét még 1978-ban. Gérard Mourou 2018-ban vehette át a fizikai Nobel-díjat a fázismodulált impulzuserősítés kidolgozásáért, ő előadásában bemutatta a technológia alapjait és széleskörű felhasználási lehetőségeit.