A Tündérkert lett a legjobb sorozat a Magyar Mozgókép Fesztiválon

by admin


Stílusosan a balatonfüredi Vaszary Galéria századelős teraszán meséltek a Magyar Mozgókép Fesztivállal párhuzamosan futó Könyv-Bor-Jazz Fesztivál vendégeként a „Majdnem menyasszony” alkotói. Fotó: Megafilm

Te jó ég, ez a veszprémi várbörtön!

Autentikus helyszínen, az egykori veszprémi várbörtön udvarán vetítették a „Cella – Letöltendő élet” antológia sorozat „1992” című epizódját, ami a magyarországi olajszőkítések maffiaháborús időszakában játszódik. Érdekesség, hogy a régi börtön falai között a sorozatra rímelő kiállítás kapott otthont, „Ember a rács mögött” címmel. A közönségtalálkozón Annus Péter line producer, Bendi Balázs forgatókönyvíró, a sorozat ötletgazdája és Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros mesélt.

Bendi Balázs szándéka az volt, hogy bűn világát mutassa be, és ehhez keresett keretet. „Kivételesen olyan sorozatot szerettünk volna, ami egy helyszínen játszódik. A 8 részes antológia 200 év történelmét dolgozza fel, fikciós történeteken keresztül, 1848-tól egészen napjainkig.”

Azt gondoltuk, könnyebbség lesz a nyolc epizódot egy helyszínen leforgatni, hiszen a cellának mindössze 3 fala van a negyedik fal helyén a kamera áll , amit csak be kell rendeznünk az adott korszakhoz” – vette át a szót Annus Péter. „Később rá kellett jönnünk, hogy a legapróbb részlete is mesélni tud ezeknek a falaknak, mint egy állandó szereplője a sorozatnak, ezért a legapróbb részletekig kellett változtatni rajtuk szinte minden epizódnál, hogy korhűek és hitelesek legyenek. Mivel rövid volt az időnk, végül mozgatható falakat építettünk úgy, hogy például az egyik oldala az 1956-os történethez, megfordítva pedig az 1848-as történethez illeszkedett.

Márkusné Vörös Hajnalka elárulta, hogy amikor az első pár kockát megnézte a sorozatból, felkiáltott: „Te jó ég, ez a veszprémi börtön! Szóval ennyire jól sikerült az alkotóknak a hiteles megjelenítés” – összegezte, és elmondta: ahogy a sorozatban, úgy az általa gondozott tárlaton is fontos kérdés, hogy mennyit változott a bűn fogalma az évszázadok során.

Herczeg Ferenc a filmvásznon

Stílusosan a balatonfüredi Vaszary Galéria századelős teraszán meséltek a Magyar Mozgókép Fesztivállal párhuzamosan futó Könyv-Bor-Jazz Fesztivál vendégeként a „Majdnem menyasszony” alkotói. Somogyi György forgatókönyvírónak ez már a harmadik Herczeg Ferenc filmes adaptációja volt. 

Mindhármat a Megafilmmel követtük el” – mondta nevetve és megemlítve a „Don Juan kopaszodik”, valamint „A kék róka” című filmeket is elmesélte, hogy a „Majdnem menyasszony” forgatókönyve nagyon könnyen kiszaladt a tollából. „Igaz, sokat változtattunk az eredeti mű, A Fehér Páva című könyvhöz képest. Jeleneteket és karaktereket vontunk össze, szűkítettük időben a történetet, ugyanakkor olyan pillanatokat is beletettünk a filmbe, amelyek az eredeti regényben nem voltak benne. Érdekes játék lenne összevetni a könyvet, a forgatókönyvet és filmet.

Filip Fruzsina elárulta, neki ez volt az első line produceri munkája. „Marikának, a Marikát játszó Kelemen Hannának és nekem is egy “első” volt ez a film, Hannának az első filmes főszerep, nekem az első line produceri munkám, Marikának pedig az első alkalom, amikor döntenie kell. A film arra világít rá, hogy nőként hozhatunk szabadon döntést, és döntsünk is, mert a határ a csillagos ég.”



Source link

You may also like

Leave a Comment