Olaf Scholz német kancellár a tanácskozás első napján konkrétan ultimátumot küldött Moszkvának. „Oroszország ezt a háborút akár ma vagy bármilyen tetszőleges időpontban befejezheti, ha leállítja a támadásokat, és visszahívja csapatait Ukrajnából” – húzta alá a háborúpárti politikus.
Nem finomkodott Karl Nehammer osztrák kancellár sem, aki vasárnap délutáni nyilatkozatában kijelentette: rá kell venni Moszkvát arra, hogy változtasson a hozzáállásán.
Ezek után kevésbé meglepő, hogy a nyugati országok vezetői egybehangzóan elutasították Putyin fegyverszüneti ajánlatát,még csak tárgyalni sem hajlandók róla.
Kamala Harris amerikai alelnök nemet mondott az orosz elnök békejavaslatára, amely alapján szerinte világos, hogy Vlagyimir Putyin nem tárgyalni akar, hanem megadásra szólít fel. „Amerika Ukrajna mellett áll, nem jótékonyságból, hanem stratégiai érdekből” – mondta Harris. Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója „teljességgel abszurd elképzelésnek” nevezte az orosz békejavaslatot, amely szerinte Ukrajna még kiterjedtebb leigázásához vezetne.
Maguk között megszavazták
Miután lesöpörték az asztalról Putyin békejavaslatát, a résztvevők elfogadtak egy záróközleményt, ami a legkevésbé se a békekötést szolgálta.
A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy 80 résztvevő állam és négy európai intézmény megerősítette Ukrajna területi integritása iránti elkötelezettséget. Azaz, a Nyugat aláhúzta, nem hajlandó semmiféle engedményre a közeljövőben. Nem véletlen, hogy nem minden résztvevő támogatta a záró közleményt; többek között India, Szaúd-Arábia, Mexikó és az Egyesült Arab Emírségek sem szerepeltek a támogató államok listáján.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Ukrajna számra pozitívan értékelte a fejleményeket. „A szöveg kiegyensúlyozott, minden elvi álláspontunkat, amelyhez Ukrajna ragaszkodott, figyelembe vették” – mondta újságíróknak a kijevi diplomácia irányítója, hozzátéve, hogy a végleges záróközlemény-változatot még nem hozták nyilvánosságra. „Álláspontunk nagyon világos: nem fogjuk engedni, hogy Oroszország az ultimátumok nyelvén beszéljen, ahogyan most teszi” – húzta alá, előrevetítve a háború eszkalációját. Sokat mondó, hogy azt is elismerte Kuleba: a csúcstalálkozón nem tárgyaltak meg alternatív béketerveket.
Magyar álláspont: érdemi béketárgyalásokra van szükség a háborúzó felek között!
Bár Magyarország részt vett a békekonferencián, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyértelművé tette: Magyarország továbbra is valós, érdemi béketárgyalásokat sürget azok között, akik a háborút vívják.
Svájc békéért tett erőfeszítéseit mindig is nagyra becsültük, most is. De egy békekonferencia csak akkor érheti el a célját, ha mindkét háborúzó fél ott ül az asztalnál. Ez most hétvégén nem sikerül(t)” – jegyezte meg közösségi oldalán a politikus. Szijjártó Péter hozzátette: a nemzetközi közösségnek azt kellene elérnie, hogy a háborúzó felek kössenek végre tűzszünetet, és üljenek végre asztalhoz.
Mivel Magyarország nyitva tartotta a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, a béke és további emberéletek megóvása érdekében készen áll a közvetítésre Oroszország felé – jelentette ki a miniszter.
Egy lépés a háború felé
Ahogy a fentiekből kitűnhet, a svájci békekonferencia maximum csak a nevében foglalkozott a békével. Az eseményen résztvevő nyugati politikusok továbbra sem hajlanak a kompromisszumra, a céljuk pedig továbbra is az, hogy két vállra fektessék Moszkvát.
