175 éve indult el az orosz invázió a szabadságharc leverésére

by admin


Az orosz főparancsnok Ivan Fjodorovics Paszkevics (régebbi átírások szerint Paszkievics) herceg, tábornagy lett, ő verte le az 1830-31-es lengyel felkelést is. A seregtestek felvonulása már májusban megkezdődött, de az ellátási vonalak kiépítése, a készletek beszerzése egy hónapot vett igénybe. I. Miklós cár végül letett arról, hogy személyesen vezesse a hadjáratot, de a magyar határig elkísérte seregeit. A főerő bevonulása 1849. június 17-én kezdődött meg (két nappal korábban már átlépték a határt kisebb segédcsapatok), másnapra 45 ezer orosz katona volt magyar földön. 

A tavaszi hadjáratban a honvédsereg visszafoglalta Budát az osztrákoktól
Fotó: Wikimedia Commons/Than Mór

Fjodor Vasziljevics Rüdiger (oroszosan Rigyiger) lovassági tábornok III. hadteste, majd két másik cári hadtest június 19-én Bártfán összpontosult. Batthyány Kázmér külügyminiszter a diplomáciai képviseletekhez küldött körlevélben tiltakozott az orosz hadsereg magyarországi beavatkozása miatt, 

amelyet az európai közvélemény felháborodással fogadott, de a kormányok hallgatólagosan tudomásul vettek.

Paszkevics Miskolcon át akart Pest-Buda felé előretörni, az egyeztetett haditerv szerint az új császári fővezér, Julius Jacob von Haynau egyidejűleg megindított támadással vetette volna vissza a Komáromnál álló magyar fősereget, amelyet az oroszok hátba támadnak.

Haynau és Paszkievics Világosnál
Fotó: Wikimedia Commons

 A visszavonuló magyar sereg nyomában haladó orosz főerő június végén bevonult Miskolcra, de mozgását lelassította a kolerajárvány és az élelemhiány. A magyar hadvezetés eközben úgy döntött, nem erőszakol ki csatát a császáriakkal, hanem minden erőt a Tisza-Maros szögében összpontosít, így egyszerre vonta magára az orosz és az osztrák főerőket. Az oroszok elől visszavonuló Görgei – akit Kossuth javaslatára leváltottak a fővezérségről, de serege élén maradt – manővereivel az intervenciós erők egyharmadát, négyszeres túlerőben lévő ellenséget kötött le, mire azonban Aradra érkezett, augusztus 9-én Temesvárnál a Bem vezénylete alatt álló honvédsereg döntő vereséget szenvedett. 

 

Nem vették figyelembe Bécsben a cár közbenjárását az amnesztiáért

 

Augusztus 11-én a kormányzó Kossuth Lajos és a kormány is lemondott, a legfőbb polgári és katonai hatalmat Görgeire ruházva. A reménytelen helyzetben az aradi haditanács (két ellenszavazattal a 80-ból) a fegyverletétel mellett döntött, méghozzá úgy, hogy az osztrákok és az oroszok által is szorongatott sereg az utóbbinak adja meg magát. Görgei diktátorként megpróbált tárgyalásokba bocsátkozni az orosz fősereggel, de elutasító választ kapott. 



Source link

You may also like

Leave a Comment