Visszatér az ózon krízis – ORIGO

by admin


Ózonréteg nélkül nincsen élet.  https://www.origo.hu/tudomany/2017/02/az-ozon-a-foldfelszinen-mar-kis-koncentracioban-is-mergezo-a-magaslegkorben-viszont-fontos-vedelmi A sztratoszférikus gázréteg elnyeli a legerőteljesebb, károsító ultraviola sugarakat és megakadályozza, hogy az élőlényeket elpusztítja a Nap ereje.

Az 1980-as években, miközben a tudósok az Antarktiszon mérték, hogy mennyi napsugárzás éri a Földet, felfedezték, hogy egy lyuk van a bolygó ózonjában. Oka az ember által készített vegyszerek, amik keveredtek az ózonmolekulákkal és tönkretették. 

 

Elsősorban a klórozott-fluorozott szénhidrogének felelősek az ózon pusztulásért. Az 1980-as években nagy mennyiségben használta ezeket az ipar, főleg a hűtők.

 

Szerencsére a világ figyelt. 1987-ben az antarktiszi tanulmány megjelenése után két évvel a világ vezetői egy Montreálban tartott csúcstalálkozón aláírták a Montreáli-egyezményt, arról, hogy kivonják az ózonkárosító vegyszereket Ezt tekintik történelemben a legsikeresebb környezeti egyezménynek még mindig.

 

Most egy kutatás bebizonyította, hogy az emberi tevékenység veszélyezteti ezt a globális eredményt. 

 

Bár az ózonréteg még nem gyógyult meg teljesen,  jó úton jár.

Az ózonréteg még mindig súlyos szezonális legyengüléstől szenved.
Fotó: BBC Science Foocus

2022-ben világ mérföldkőhöz érkezett az ózon helyreállását illetően. Az ózonkárosító anyagok a sztratoszférában lévő általános koncentrációja közepes földrajzi szélességen a visszaesett az 1980-ban megfigyelt szintekre. A legutóbbi visszaesést tudósok fedték fel, akik szorosan rajta tartják a szemüket az ózonrétegen lévő lyukon, ami még mindig megjelenik minden évben az Antarktisz felett. Jelenleg egy súlyosan elvékonyodott ózonréteg terület nyílik meg évente az Antarktisz felett, főleg a nagyon alacsony hőmérsékleteken végbemenő kémiai reakciók, és a magas légköri felhők miatt. Ezek a reakciók lebontják az ózont és lényegében elpusztítják az ózonréteget.

A lyuk megnyílik, aztán eltűnik, ahogy a szezonális sztratoszferikus reakciók csúcspontra érnek és lesüllyednek. Rendszerint szeptemberben és októberben érik el a csúcspontot. Szerencsére ekkor a legtöbb szárazföldi növény és állat biztonságosan, a hótakaró alatt van és sok tengeri állatot véd a tengeri jég.

 

Ilyenkor az Antarktiszt elérő ultraviola sugárzás intenzitása hasonló ahhoz, ami egy nyári napon Ausztráliában  Sydneyt éri. A nyár kezdete sok állatnál a párzási időszak csúcspontja, tehát ez egy különösen sérülékeny időszak az életciklusukban.

 

Az emberek napvédővel és napszemüveggel védekeznek az ultraviola sugárzás ellen, ami növeli a bőrrák és a szürkehályog kockázatát. Ezt az antarktiszi tanulmányt végző tudósok szerint ugyanez igaz lehet a sarki kontinens emlősei és madarai esetén is. Bár a szőr és toll fedettség lehet bőrvédő, a tudósok úgy vélik, hogy az antarktiszi állatok számára a legnagyobb kockázat a szemkárosodás.

 

Mi okozza ezt az ózonlyukat?



Source link

You may also like

Leave a Comment