Magyar Péterrel és Semjén Zsolttal tárgyal Budapesten a néppárti vezető, a frakciótagság lehet a tét

by admin



Pénteken Budapestre látogat Manfred Weber. A jobbközép Európai Néppárt (EPP) elnöke és európai parlamenti frakcióvezetője a Tisza Párt alelnökével, Magyar Péterrel találkozik. Magyar szerdán jelentette be Weber érkezését. „Elnök úrral egyeztetni fogjuk a Tisza Párt hét megválasztott európai parlamenti képviselőjének csatlakozását a néppárti frakcióhoz” – írta.

„Mi a Néppártba szeretnénk beülni, ezt szeretném megint hangsúlyozni” – nyilatkozta korábban a Telexnek. „Azért fogunk ide beülni, mert ez lesz a legnagyobb frakció, eddig is ez volt a legnagyobb frakció. Ezzel a frakcióval, párttal van a legnagyobb esélyünk arra, hogy fontos pozíciókat szerezzenek a képviselőink az Európai Parlamentben, és ne adj’ isten, még akár más intézményekben is.”

A mostani adatok szerint valóban az Európai Néppárté lesz messze a legnagyobb frakció az újjáalakuló EP-ben. A csoport 189 mandátumra számíthat a 720-ból, a szocialisták 135-tel állnak a második helyen. Ahogy az részletes elemzésünkből is látszik, a néppárti frakció erősödött legjobban a választás előtti súlyához képest a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia után.

Ehhez hozzátartozik, hogy az EP az adatokban már a Néppárthoz számolja a Tisza Párt 7 EP-képviselőjét is. Manfred Weber néhány napja arról beszélt, hogy „nagyon szívesen” együttműködik Magyar Péterrel. „Az ajtónk nyitva áll”, örül Magyar érdeklődésének, mondta.

Mihez és hogyan csatlakozhatnak a tiszások?

Európai Néppárt néven egyszerre létezik

  • egy európai pártcsalád (EU-n kívüli tagokkal is);
  • és ennek van egy európai parlamenti „képviselőcsoportja” (frakciója), de nem csak a pártcsalád tagjaitól ülhetnek benne képviselők.

A tiszások egyelőre utóbbihoz csatlakoznának. A Népszava cikke alapján erre jó okuk lehet: előbbiben a tagpártok élhetnek a vétójogukkal, ha ellenzik újak felvételét. A frakció kommunikációs igazgatója, Pedro López de Pablo ugyanakkor a Telexnek is megerősítette: a frakcióban a leadott szavazatok többségével döntenek. (Magyarul nem lehet vétózni és még csak azon se bukhat a kérés, hogy abszolút többség kellene).

Előtte az elnökség vizsgálja meg a kérelmet „ugyanabból az országból azokkal az EP-képviselőkkel, akik már a Néppárt tagjai” (azaz a KDNP-s Hölvényi Györggyel). A kommunikációs igazgató azt is megerősítette, hogy ha nem változik a napirend, akkor a Tisza és más pártok kérelmeivel a következő, június 18-i találkozójukon foglalkoznak majd.

Korábban a Népszavának néppárti forrásból arról beszéltek, hogy minden kívülről érkező, azaz nem egy tagpártot képviselő jelentkező tagságáról külön döntenek, de „ha megvan az egyetértés (a tiszásokkal), akkor akár egyszerre is szavazhatunk róluk”.

Mi lesz a KDNP-vel?

A Fidesz 2021-ben távozott a kizárása felé haladó Néppárt európai parlamenti frakciójából, ahol már felfüggesztették, majd a csoport mögött álló európai pártcsaládból is kilépett, de a Kereszténydemokrata Néppártból (KDNP) Hölvényi György bent maradt. A kormánypártok mostani közös EP-választási listájáról is ő áll egyedüli bejutó helyen KDNP-sként.

A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón elképzelhetetlennek tartotta, hogy a KDNP és a Tisza Párt egy frakcióba üljön majd az EP-ben. Szerinte kétféle lehetőség akadályozhatja ezt meg: „nem veszik fel a Tisza Pártot vagy kilép a KDNP”.

Hölvényi viszont azt hangsúlyozta az Euronewsnak, amikor a Tisza felvételéről kérdezték, hogy „a KDNP több mint 30 éve tagja az EPP-nek”. A pártcsalád és az EP-frakciója közti különbségre hívta fel a figyelmet, és a frakcióról kijelentette:

„az, hogy a Tisza pártból hét EP-képviselő idejön, nem okoz változást a tagságunkban”.

„A párthoz való csatlakozás egy másfajta és lényegesen hosszabb folyamat” – mondta.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke és miniszterelnök-helyettes korábban azt mondta, nem merült fel, hogy elhagyják a Néppártot, hisz „a jelenlétünk nemzeti érdek is”. Nemrég egy interjúban is beszélt arról, miért vannak a kormányközelből leháborúpártizott csoportban. Az ATV-nek viszont csütörtökön elárulta: másnap reggel vele is találkozik Weber, és „akkor tiszta vizet öntünk a pohárba”.

Ha mindketten maradnának, azt külön furcsává tenné, hogy a frakciókon belül a pártok jellemzően nem külön-külön, hanem nemzeti delegációkban ülnek. Ahogy a Néppárt honlapja fogalmaz: „az egyes EU-s tagállamokból érkező képviselők a küldöttségek (nemzeti küldöttségek) révén kerülnek össze a hasonló gondolkodású európai képviselőcsoportokba. Minden küldöttség küldöttségvezetője a nemzeti pártot képviseli, vagy több nemzeti pártból álló küldöttséget képvisel a képviselőcsoportunkon belül.” Korábban járt már úgy két magyar párt, hogy egy delegációban kellett ülniük: az MSZP és a DK. A delegációnak egy közös elnöke volt.

Fideszes képviselők Facebook-posztjai alapján Hölvényi nem egyszer járt a függetlenek között ülő nagyobbik kormánypárt delegációs egyeztetésein is, amelyeken a plenáris ülésekre készülnek. A Fidesz most a Giorgia Meloni olasz kormányfő által vezetett Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójába ülne be az új EP-ben. Az ECR a saját alakuló ülését június 26-ra tervezi, így ekkor derülhet ki, hogy sikerül-e a Fidesznek csatlakoznia a csoporthoz, ahogy szeretné, de az ukránpolitikája miatt nem lesz egyszerű dolga.

Újabb menet a Weber kontra Orbán meccsben

Manfred Weber néppárti frakcióvezető és a Fidesz viszonya az előző európai parlamenti választás környékén, 2019-ben romlott meg igazán látványosan. Akkor Weber volt az Európai Néppárt csúcsjelöltje, azaz a csoport őt szánta az egyik legfontosabb uniós posztra, az Európai Bizottság vezetésére. A Fidesz még a csoporthoz tartozott, de már felfüggesztették.

Weber a választás előtt leszögezte: nem akar bizottsági elnök lenni, ha az a Fidesz szavazatain múlik, mert nem akarja, hogy a szélsőjobb válassza meg. Az addigra felfüggesztett Fidesz vezetője cserébe kijelentette, hogy már nem támogatják Webert.

Végül hiába lett az Európai Néppárté a legnagyobb frakció, a tagállami vezetők az (addig egyszer használt) nem hivatalos csúcsjelölti rendszert félretéve a néppárti Ursula von der Leyent jelölték a posztra, amit az Európai Parlament hajszálnyi többséggel megszavazott. Weber a jelölés előtt visszalépett, de a Politico forrásai szerint zárt ajtók mögött Emmanuel Macron francia liberális elnök mellett Orbánt okolta a rendszer megöléséért.

Azóta Weber gyakori céltábla a kormány politikájában. A mostani EP-választás kampányában például még Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is egy szemlézett német cikk félresikerült magyar címadása miatt, a kötelező európai sorkatonaságról szóló és cáfolt álhírrel támadta.

A vita és a különböző elképzelések a német sorkatonaság esetleges visszaállításáról hangoztak el. A néppárti frakció stratégiai divíziójának vezetője megerősítette: „Manfred Weber soha nem támogatta az egész EU-ra kiterjedő kötelező katonai szolgálatot. Következésképpen soha nem is hozta szóba ezt az elképzelést, sem nyilvánosan, sem belső fórumokon.”

Webert többször is kérdezték Orbánról az elmúlt időszakban. „Az, hogy Orbán Viktor az Oroszország elleni szankciók ügyében blokkolta az EU-tagállamok többségének akaratát, egész Európában nagy felháborodást váltott ki. A jövőben Orbán nem tarthatja majd túszként az egész EU-t. Nem szabad hagynunk, hogy a blokkolók diktálják a tempót” – mondta a bajor kereszténydemokrata politikus a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában június elején.



Source link

You may also like

Leave a Comment