Index – Belföld – Balog Zoltán életútja a Biblia-csempészettől a miniszterségen át a kegyelmi botrányig

by admin


Balog Zoltán református püspök nagyinterjút adott a 777-nek, amelyben először beszélt nyilvánosan az elmúlt évek legnagyobb hazai közéleti botrányáról, a kegyelmi ügyről. Bár sokan azt várták, hogy a régóta halogatott megszólalása egyben a püspöki tisztségről való lemondás bejelentése is lesz, ez nem történt meg. Elismerte, hogy nagyon súlyos hibát követett el a kegyelmi ügyben játszott szerepével, és vállalta a felelősséget Novák Katalin távozásáért, de kijelentette, hogy ő nem követi a volt államfő példáját. Ezt azzal indokolta, hogy „a püspöki feladat az egy egyházon belüli történés, alapvetően egy lelki megbízatás, amire eskü kötelezi az embert”.

De hogy jutott el idáig a lázadó debreceni diákból lett református lelkész?

Balog Zoltán 1958. január 7-én református családba született Ózdon. Gyermekkorát egy borsodi bányászfaluban, Nekézsenyben töltötte, ahol apja református lelkész volt. Középiskolai tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban folytatta. Öntörvényű diák volt. A Ki tud többet a Szovjetunióról? című vetélkedő negyedik helyezettjeként a Szovjetunóba utazhatott, ahová apja sugallatára Bibliákat csempészett. 1976-ban kirúgták a kollégiumból, mert a székely himnuszt énekelte a pártháznál, de végül hagyták leérettségizni.

Eleinte nem akarta apja hivatását folytatni, ezért elment betanított esztergályosnak a Diósgyőri Gépgyárba. 1978-ban mégis a teológiát választotta. Miután a püspök engedélye nélkül feleségül vett egy Debrecenben tanuló keletnémet nőt, kirúgták a teológiáról. Egy ideig a katolikusoknál talált munkát. Az NDK-ba visszatérő feleségét követve Kelet-Berlinben és Halléban tanult. 1983-ban végzett református lelkészként a Budapesti Református Teológiai Akadémián.

A Fidesz parlamenti frakciójában

A nyolcvanas években bekapcsolódott a demokratikus ellenzék munkájába, az állambiztonság őt is megfigyelte. 1989 őszén tábori lelkészként segítette az NDK-ból Magyarországra érkezett menekülteket. Közben elvált első feleségétől. Jelenlegi nejével, akitől öt gyermeke született, 1990 óta él együtt.

1991-től egyházpolitikai tanácsadó volt a Fidesz parlamenti frakciójában Fodor Gábor mellett. 1993 és 1996 között a Bonni Egyetemen tanult, majd tudományos munkatársként dolgozott. Itthon a Magyarországi Németajkú Református Egyházközség lelkészeként tevékenykedett.

Úgy tudni, Orbán Viktor nagyra értékelte, hogy a lelkész nem tartott az SZDSZ-be átigazoló Fodorral és társaival.

Sokak szerint jelentős szerepe volt abban, hogy Orbán az addig liberális és ateista irányultságú Fideszt kereszténydemokrata, jobbközép irányba állította át.

Emberi erőforrások minisztere

Az első Orbán-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatalban főtanácsadó, majd 2002-től Mádl Ferenc köztársasági elnök hivatalában társadalompolitikai főosztályvezető. 2003-tól a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója, majd a kuratórium elnöke. Ebben a minőségében a Fidesz elnökségének is tagja volt. 2009-től tíz évig a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke, amely máig szervezi Orbán évértékelő beszédeit.

Nyolc évig volt kormánytag. 2010-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, majd hat éven át az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere.

Nevéhez fűződik többek között a Klebelsberg Központ megalapítása, de javaslatára döntött a kormány a vidéki lelkipásztorok jövedelemkiegészítéséről, valamint nagypéntek újra munkaszüneti nappá nyilvánításáról.

Néhány médiaszereplése vihart kavart. Így például 2014-ben a Kossuth Rádióban kijelentette, hogy „Magyarországról nem történt roma deportálás, a magyar cigányokat Ausztriából vitték el”. Ezért a kijelentésért kilenc hónap múlva nyilvánosan bocsánatot kért.

Újra egyházi szolgálatban

2018-ban visszavonult a politikai tevékenységtől, saját állítása szerint azért, hogy újra, teljesen, az egyházi szolgálatnak szentelhesse magát. A korábbi miniszteri szolgálata és a ráváró püspöki szolgálat közti különbséget így fogalmazta meg:

Az egyházban nem szeretjük valamifajta politikai korrektség jegyében elhallgatni vagy átcsomagolni azt, amit igazságnak ismertünk fel. A reformátori és bibliai örökséghez híven a lehető legnagyobb őszinteségre van szükség.

2021 februárjában a Magyarországi Református Egyház frissen választott, megújult összetételű zsinata lelkészi elnökévé választotta. Három hónappal később pedig püspökké szentelték a Pest megyei Nagykőrösön. „Nem ti vagytok az enyémek, hanem én vagyok a tiétek” – hangsúlyozta székfoglaló beszédében.

Levél az eutanáziáról

Karsai Dániel alkotmányjogász tavaly karácsonykor levelet kapott a református püspöktől. A teljes izomsorvadással járó gyógyíthatatlan betegségben szenvedő jogász Facebook-posztjában beszámolt arról, hogy a püspök levele empatikus és egyben gondolatébresztő volt, még akkor is, ha az abban foglaltak többségével nem értett egyet. A levél egy pontján Balog azt írta a jogásznak, hogy

súlyos károkat okozna életünk értékének megítélésében és a gyógyító szakmák művelőinek szemléletében, ha a szenvedő döntése alapján orvosok vagy mások törvényes felhatalmazással segíthetnék kioltani a szenvedő életét.

Karsai Dániel az eutanáziával kapcsolatban – Fabiny Tamás evangélikus és Kósa Lajos fideszes politikus mellett – nyilvános vitára hívta ki Balogot is, ez a diskurzus azonban nem jött létre.

A kegyelmi botrány

Mint ismeretes, Novák Katalin volt köztársasági elnök végrehajtási kegyelemben részesítette a kényszerítésért jogerősen elmarasztalt K. Endrét, aki zsarolással vette rá a bicskei gyerekotthon több lakóját a pedofil igazgató elleni vallomásuk visszavonására. Az államfő tanácsadójaként Balog támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét. Az államfő a kegyelmet Ferenc pápa látogatására hivatkozva adta meg a bicskei gyermekotthon kényszerítés minősített bűncselekményért jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélt volt igazgatóhelyettesének.

A kegyelmi ügy kipattanása után, február 10-én Novák Katalin bejelentette lemondását, ahogy Balog is lemondott a Magyarországi Református Egyház vezetéséről. A püspök beszédében elismerte, hogy súlyos politikai hibát vétett,

kegyelmet kértem. Kegyelmet akartam valakinek. És ha ezért most el kell mennem, nehogy azt higgyétek, hogy az megoldás lesz. Dehogy lesz. Harc lesz. Ezután is harc lesz. Mint ahogy mindig is harc volt.

Szerinte azonban ez a harc nem most kezdődött, ezt a harcot már elődjei is vívták. Példaként Hegedűs Lórántot, Bölcskei Gusztávot és Szabó Istvánt említette. Az egykori miniszter csak a zsinati elnöki posztról távozott, és noha követelték lemondását, megtartotta a Dunamelléki Egyházkerület püspöki székét.

A 777-nek adott interjúban már részletesebben beszélt az ügyben betöltött szerepéről. Elmondása szerint a kegyelmi kérvény benyújtásával K. Endre felesége kereste meg őt, majd később K. Endrével is találkozott.

Azt is közölte, hogy a kegyelmi kérvénnyel ő kereste meg Novák Katalint, és azt kérte tőle, hogy szerinte ebben az ügyben érdemes lenne ilyen döntést hozni.

Úgy vélekedett, hogy nem rántotta bele a kegyelmi ügybe a református egyházat, szerinte az egyház állt mellé, és kelt az ő védelmére.

(Borítókép: Balog Zoltán Budapesten a Szilágyi Dezső téri református templomban 2023. december 25-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI)