több önkormányzatból szinte eltűnnek a régi ellenzéki pártok, és ezt maguknak köszönhetik

by admin


Befolyásol-e bármit, ha az MSZP és a DK elindul az ellenzéki polgármester és jelöltjei ellen? – tettük fel a kérdést a fővárosi csataterekről szóló cikkünkben. A vasárnapi választással egyértelművé vált: nem. A választók büntették azokat, akik a külön indulást választották, a régóta fideszes településeken pedig csak tovább erősítették a kormánypártokat. Kivétel persze van, de nem jellemző. Összeszedtünk néhány budapesti kerületet és települést, ahol valamelyik ellenzéki párt látványosan lábon lőtte magát.

Hiába tűnt szorosnak a verseny, Pikó András a várakozásokhoz képest is simán megnyerte Józsefvárost. Öt éve nagyon szűkösen, 269 szavazattal hódította el a kerületet a fideszes Sára Botondtól, akivel ismét meg kellett küzdenie. Bizonytalanabbá azt tette a versenyt, hogy 2019-cel ellentétben, Pikó mögött nem sorakozott fel a teljes ellenzék: az MSZP-vel összevesztek, mert a polgármester nem akarta közös jelöltnek a párt összes korábbi képviselőjét. A helyi MSZP meg is makacsolta magát: 12-ből 11 körzetben indítottak saját jelöltet, sőt Pikónak is találtak kihívót.

A szocialisták viszont elszámolták maguk: polgármesterjelöltjüknél még a Mi Hazánk jelöltje is bőven több szavazatot kapott. Az egyéni körzetekben majdnem mindenhol az utolsó helyen végeztek, átlagosan 100 szavazatnál alig kaptak többet. Pikó és szövetségei még a tárgyalások alatt azt ajánlották az MSZP-nek, hogy az aktuálisnak vélt erőviszonyoknak megfelelően csak egy egyéni választókerületben állítsanak jelöltet, de a szocialistáknak ez nem tetszett. „Egy politikai pártnak a választásokon el kell indulnia, különben tömegek maradnak képviselet nélkül” – indokoltak. Képviselőik közül csak az tudott újrázni, aki nem a párt színeiben, hanem függetlenként indult, őt Pikóék is támogatták. A szocialistáknak végül egyetlen, kompenzációs listáról bejutott képviselőjük marad Józsefvárosban.

Még inkább mellélőttek a szocialisták Terézvárosban, ahonnan a különindulással gyakorlatilag teljesen kiírták maguk. 2019-ben még itt is részei voltak az ellenzéki összefogásnak, közösen támogatták Soproni Tamást, és a jelöltek mögött is ott volt az összes ellenzéki párt. Idén a momentumos Soproni ellen nem indult szocialista jelölt, de egy kiugrott MSZP-s függetlenként azért kihívta. Az egyéni választókerületekben viszont voltak önállóan induló MSZP-s jelöltek, ők a többi ellenzéki párt által támogatott jelölt ellen indultak.

Ez a taktika itt sem jött be. A VI. kerületben mind a 10 választókerületben az ellenzéki pártok (Momentum, LMP, Párbeszéd, DK) nyertek, a külön induló szocialisták gyakorlatilag megsemmisítő vereséget szenvedtek, 9 választókerületben az utolsó helyen végeztek, előfordult, hogy független jelöltek is simán előzték őket. Egyik jelöltjüknek összesen 17 szavazat jött össze (a győztes 788-cal nyert). Az eredmény a szocialistákra nézve pedig az, hogy abban a Terézvárosban, amit 2010 előtt az MSZP-SZDSZ vezetett, a jövőben abszolút nem lesz szocialista képviselő.

Budapesten a legnagyobb kavarás az ellenzék oldalán Ferencvárosban volt, ebbe nemcsak a szocialisták, de a DK is beszállt. A kerületben 2019-ben függetlenként megválasztott Baranyi Krisztina az elmúlt években nem ápolt barátságos viszonyt a helyi DK-val és MSZP-vel, a két párt külön koalícióba tömörült és több ügyben is akadályozták a polgármestert. A szocialisták és a DK vélhetően azon sértődtek meg, hogy Baranyi ezek után a saját egyéni jelöltjeivel vágott neki a választásnak, a jelenlegi kerületi képviselők közül nagyon kevesen kerültek be a csapatába. Erre érkezett a válasz az MSZP-DK-tól: mind a 12 kerületben elindították a saját jelöltjeiket Baranyiék ellen, polgármesterjelöltjüknek pedig leigazolták a kerület korábbi polgármesterét, Baranyi volt tanácsadóját, Gegesy Ferencet.

És hogy mi lett ennek az eredménye? Szintén csúfos kudarc a DK-MSZP szövetségnek. Baranyi elsöprő felhatalmazást kapott a kerületiektől: az összes választókerületben az ő nevét viselő egyesület képviselői nyertek, a DK-MSZP jelöltjei rendre a harmadik vagy a negyedik helyen végeztek. A régi ellenzéki képviselők közül mindössze ketten szereztek helyet, ők kompenzációs listáról kerültek be. Ezzel Ferencvárosban az MSZP mellett a DK is elérte, hogy gyakorlatilag lenullázták magukat, miközben Baranyi kényelmes, őt támogató többséggel vezetheti a „pártpolitikai szempontoktól megkímélt” kerületet.

Az MSZP kerületi indulásai azért is érdekesek, mert a párt a DK-MSZP-Párbeszéd szövetség létrejöttéig azzal kampányolt, hogy összefogásra van szükség, aláírásokat is gyűjtöttek a cél érdekében. Igaz, ők közös EP- és a fővárosi listát akartak. A párt végül a közös indulásnak köszönheti, hogy fővárosi listáról lett képviselőjük, de a gyengén teljesítő DK-MSZP-Párbeszéd EP-listájáról csak két DK-s jutott ki. A kerületi eredményekből kiindulva pedig könnyen elképzelhető, hogy egy önállóan induló MSZP nagyon durva vereséget szenvedett volna.

A DK-MSZP-Párbeszéd választási plakátja a Krisztina körúton 2024. június 6-án – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A DK-MSZP-Párbeszéd választási plakátja a Krisztina körúton 2024. június 6-án – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A külön indulás Budapest több másik kerületben sem jött be a pártoknak, Kőbányán például újra kényelmes többséget tudott szerezni magának a kormánypárti polgármester, D. Kovács Róbert. A fideszes kerületben sikerült az ellenzéki pártoknak közös polgármesterjelöltet találniuk, viszont az egyéni kerületekben a Momentum indított saját jelölteket is. Az eredményeket megnézve pedig látszik, hogy tökéletesen megosztották az ellenzéki szavazókat: a Momentum jelöltjének és a többi ellenzéki párt jelöltjeinek szavazatait összeadva sok választókerületben bőven előzik a Fidesz jelöltjét.

Kőbányán a testületben az elmúlt öt évben kiegyenlített volt az erőviszony az ellenzéki pártok és a Fidesz között, sőt egy fős többségük is volt. A mostani választás eredménye, hogy vélhetően a megosztott ellenzék miatt, a kormánypárti polgármester mögött már biztos fideszes többség van, az ellenzék alulteljesített 2019-hez képest. A Momentum azért táncolt ki az összefogásból, „mert az óbaloldal pártjai” mégis indították a „Fidesszel összejátszó, korrupt alpolgármestert”. A párt szándékait a választók viszont nem jutalmazták, a testületben egyetlen képviselőjük lett.

A XVII. kerületben nem volt sok esélye a fordításra az ellenzéki pártoknak, de a saját esélyeiket már eleve rontották. Rákosmentén sikerült majdnem ugyanazt csinálniuk, mint Kőbányán, de itt még a polgármesterjelölt sem volt közös: indult a szocialista Lukoczki Károly és egy momentumos is, ugyanígy az egyéni kerületekben. A XVII. kerületben az összes választókerületet elvitte a Fidesz, második helyen általában az ellenzéki összefogás végzett. A külön induló Momentumot itt is büntették a választók, a harmadik vagy a negyedik helyet tudták csak megszerezni.

Hegyvidéken – amit több mint két évtized után tudott elhódítani a Kutyapárt a Fidesztől – , szintén megbüntették a választók azokat az ellenzéki pártokat, amelyek külön indultak. A XII. kerületben a DK-MSZP és a Liberálisok indítottak saját egyéni jelöltetek, mert állították: ők nem egyeztek meg a Kutyapárttal és a Momentummal, ezért őket nem köti semmi, ott indulnak, ahol akarnak. Az összes olyan választókerületben lett jelöltjük, ahol a Kutyapártnak is. Ezzel a lépéssel elég csúnyán félremérték a helyzetet. Mindenhol kikaptak, és a harmadik helyre csúsztak, miközben az MKKP jelöltjei még a megosztottság mellett is nyerni tudtak. A DK-MSZP-nek pedig egyetlen, kompenzációs listáról bejutott képviselője lesz Hegyvidéken, a kutyapárti polgármesternek, Kovács Gergelynek pedig önállóan is sima többsége van.

Győrben szintén a DK-nak és a hozzájuk csatlakozó Jobbiknak sikerült nagyot buknia a különindulással. A városban hosszú idő után először, néhány száz szavazat előnnyel, de győzni tudott az ellenzék jelöltje, Pintér Bence. Az újonnan megválasztott polgármestert az LMP és a Momentum támogatta, a DK és a Jobbik viszont elindította a várost öt éve, a Borkai-ügy ellenére elbukó Glázer Tímeát. Ő idén a szavazatok kevesebb mint 4 százalékát gyűjtötte be. A DK-nak és a Jobbiknak egyéniben is voltak saját jelöltjeik, a polgármesterhez hasonlóan ők is nagyon gyenge eredményt értek el. Így a két párt hiába próbálkozott külön is Győrben, azt érték el, hogy teljesen kiszorultak az egyébként Fidesz által uralt képviselő-testületből.

Miskolcon duplán lábon lőtték magukat az ellenzéki pártok. Az újrázásra esélyes ellenzéki jelölt, Veres Pál részben azért nem indult újra, mert a 2019-ben őt támogató DK az elmúlt években ott tett neki keresztbe, ahol csak tudott. Ellene a DK (az LMP-vel kiegészülve) külön jelöltet is bejelentett. Veres Pál a visszavonulás mellett döntött. Végül az LMP, a DK, az MSZP és a Párbeszéd egy harmadik jelöltben egyezett meg, a Momentum és a Jobbik viszont saját jelöltet állított. Az erős ellenzéki polgármester elűzésének, és a megosztott indulás eredménye az lett, hogy a Fidesz öt év után vissza is vette a várost, Tóth-Szántai József nyert. Az egyéni választókerületekben mindkét ellenzéki tömörülés külön indult, a legtöbb helyen nyert is a Fidesz. Az ellenzéki pártoknak 7, a kormánypártoknak 16 helyük lett a testületben. Összehasonlításképp: mikor öt éve együtt indultak, akkor majdnem fordítottak voltak az arányok.



Source link

You may also like

Leave a Comment