Közel 80 milliárd forintnyi büntetést szabtak ki a magyar menekültügyi szabályok miatt

by admin



Az Európai Unió Bírósága összesen 200 millió euróra (mostani árfolyamon közel 80 milliárd forintra) bünteti Magyarországot, amiért a kormány nem tartotta be az uniós menekültügyi szabályokat, ráadásul az összeg naponta egymillió euróval tovább emelkedik, döntött csütörtökön a testület. Az összeg jóval magasabb, mint az eredeti javaslat alsó határa.

A kormány 3,5 év alatt nem hajtotta végre rendesen az ítéletet

Az Európai Bizottság a magyar menekültügyi szabályok, köztük a tranzitzónák miatt indította kötelezettségszegési eljárást, ami levelezés után az EU bíróságán kötött ki. A magyar kormány 2020 decemberében elveszítette a pert, és ugyan az Európai Bizottság szerint tett lépéseket, például bezárta a tranzitzónákat, de nem igazította teljesen a magyar szabályokat az ítélethez. A késlekedés miatt az uniós testület 2022 februárjában megtette a következő lépést és pénzbírság megállapítását kérte az EU bíróságától. Elsőre legalább napi közel 5500 eurós – mostanra több mint egymillió eurónál, jelenlegi árfolyamon nagyjából 400 millió forintnál járó – büntetést kért arra az időre, ami a legutóbbi és a mostani ítélet között eltelt. A napi bírságot több mint 16 ezer euróra emelte volna, ha a kormány még utána sem hajtaná végre az ítéletet.

Az ilyen büntetések levonhatóak az uniós tagállamnak járó támogatásokból. Nemrég, 2021-ben hasonló bírságot kapott Lengyelország az igazságügyi rendszer átalakítása miatt, ott a mostani magyarnál jóval magasabb, napi egymillió eurós büntetést szabott ki a bíróság, amit egy fellebbezés után 2023-ban a felére csökkentett.

Az EU bírósága három döntést hozhatott volna:

  • szembe megy az Európai Bizottság véleményével, és kimondja, hogy teljesült a 2020-as ítélet;
  • jóváhagyja az Európai Bizottság javaslatát a bírságra és az összegre;
  • elfogadja, hogy legyen büntetés, de módosítja (csökkenti vagy akár növeli), hogy mekkora.

Ennél többet is bukhatunk

Az EU bírósága júniusban egy másik eljárásban a közös jogot sértőnek találta a tranzitzónák bezárása után ideiglenesen bevezetett eljárást is. A rendszerben a magyar határon benyújtott menedékkérelmeket – néhány kivételes esetet leszámítva – csak akkor bírálják el, ha a beadó előtte a kijevi vagy belgrádi magyar nagykövetségen előzetes szándéknyilatkozatot tett, azt elfogadták és belépési engedélyt adtak. (Vagy lehet Horvátország felé menni, ahol egyből be lehet adni a kérelmet és a 2023-as horvát schengeni csatlakozás óta elvben arrafelé sem kell további határellenőrzéssel számolni.)

A menedékjogot érintő súlyos kockázatok miatt az Európai Bizottság az uniós belügyi alap kifizetéseit is blokkolta, de ez az egyik olyan feltétel, ami semmilyen más eljárásnak nem része. Így nem emiatt tartják vissza például a részben elérhetővé tett, 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatások többi részét vagy a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alapot. Ez összegre a legkisebb, a felzárkóztatási pénzek 0,3 százalékát blokkoló horizontális feltétel.

Épp átalakítják az uniós rendszert

Pont ilyen elővizsgálatot vezet be a gyaníthatóan alaptalan kérelmeknél használható „határeljárás” az uniós menekültügyi csomagban. Ha egy menedékkérelmet elutasítottak egy tagállamban, onnantól másikban sem lehet próbálkozni. A jogszabályok kulcselemeit a tagállamok – az Európai Parlament után – idén májusban szavazták meg. (Arról, hogy miért kezdett emiatt a magyar kormány migránsgettózni és ez hogyan függ össze a mostani bírságot érő menekültügyi rendszerrel, itt írtunk bővebben.)

A csomag kedden lépett életbe, de nagy részét 2026 júniusától kell végrehajtani. Az Európai Bizottság szerdán mutatta be a végrehajtási tervét, hogy a tagállamok készen álljanak a határidőre. A dokumentumot az EU belügyminiszteri Tanácsa elé terjesztik, ami csütörtökön ül össze, majd a kormányoknak december 12-ig kell kidolgozniuk a nemzeti végrehajtási terveiket. Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság alelnöke a bemutatón arról beszélt, hogy ugyan szeptemberig várhattak volna, de több időt akartak adni a tagállamoknak. (Nem tette hozzá, hogy a döntésben szerepet játszott-e, hogy júliustól a miniszteri Tanácsot a magyar kormány vezeti.)

A kormány már májusban tényként kezelte

Az ítélet után nem sokkal tartják a magyar kormány heti sajtótájékoztatóját, de már egy májusi kormányinfón is beszéltek róla. A Miniszterelnökség vezetője, Gulyás Gergely akkor azt mondta, a döntés tudomásuk szerint már megszületett a bíróságon, de a kihirdetését a választások utánra tolták ki. Gulyás szerint az Európai Bizottság gyakorlata az, hogy a „külső határ védelmében példamutató” Magyarországot kell támadni. A háború miatt a migráció nincs annyira a közbeszédben, de az EP-választásról szól a migrációról hozott döntés is.



Source link

You may also like

Leave a Comment