A Mi Hazánk vidéken erősödött, de Budapesten még mindig láthatatlan

by admin



„Jó eredményt értünk el. A legfontosabb céljainkat elértük. Egyrészt, hogy az Európai Parlamentbe bejussunk, és egy új európai pártcsaládot tudjunk létrehozni, ami meg tudja változtatni azt az opportunista hozzáállást, ami az Európai Parlamentet jellemzi. A másik nagyon fontos célunk az volt, hogy vidéken megerősítsük a tagszervezeteinket, és hogy minél több képviselőnk legyen a vidéki közgyűlésekben, a vármegyei közgyűlésekben, ott legyünk a megyei jogú városokban. 158 mandátumot nyertünk, ez óriási siker.” Így értékelte Toroczkai László a pártja választási eredményeit.

A Mi Hazánk Mozgalom valóban az egyik győztese a vasárnapi önkormányzati és EP-választásnak. Eddig nem volt ott az Európai Parlamentben – most egy képviselővel kijutott. Vidéken pedig erős pártként emelkedtek fel.

A másodikok

Csak három párt tudott mind a 19 vármegyében listát állítani: a Fidesz–KDNP, a DK és a Mi Hazánk. Ez azt jelzi, hogy Toroczkaiéknak minden vármegyében van helyi szervezetük, kiépített infrastruktúrájuk, ott tudnak lenni a falvakban és a kisebb városokban is. A vármegyei közgyűlések tagjairól ugyanis pont ezeken a településeken döntöttek. Budapest és a 25 megyei jogú város lakói, 2,8 millió választó ebből a választásból kimaradt. Nem véletlen, hogy a Fidesz 2010 óta tarol a megyei választásokon.

A vármegyei közgyűléseknek politikailag nincs fontos szerepük, kizárólag a terület- és településfejlesztési támogatások tartoznak hozzájuk, de itt is inkább kötelező egyetértési szerepkörük van a központi forráselosztóval. A választások viszont képet adnak arról, hogy mekkora bázisuk és erejük van a pártoknak a kisebb településeken.

A vasárnapi önkormányzati választáson pedig kiderült, hogy bár a vármegyék szokás szerint narancsba borultak, viszont a kormánypártok összességében rosszabbul szerepeltek, mint öt éve. Utánuk pedig egy másik erőre, a Mi Hazánkra szavaztak a legtöbben: 19 vármegyéből 17-ben ők lettek a másodikok, a maradék kettőben pedig a harmadikok. Ez a helyzet persze valószínűleg teljesen más lett volna, ha a Magyar Péter-féle Tisza Párt is állít vármegyei listákat.

Így viszont a választási eredményekből az rajzolódik ki, hogy a Mi Hazánk a Dél-Alföldön a legerősebb: Bács-Kiskunban, Békésben és Csongrád-Csanádban is elérték a 20 százalékot. Ez annyiban nem is meglepő, hogy ez a régió Toroczkai László földje. Ásotthalmon él, évekig ott volt polgármester, a Mi Hazánk is „az ásotthalmi pusztán” bontott zászlót. Ő maga vezette a Csongrád-Csanád vármegyei listájukat, így aztán épp itt érték a legjobb eredményt: 24,1 százalékot kaptak. Ez 5 mandátumot jelent. A Fidesz itt 47,7 százalékot gyűjtött össze, ami 10 mandátumot hozott nekik.

Csak két helyen csúsztak a harmadik helyre: Pest vármegyében a fővárosi agglomerációban korábban rendkívül népszerű Momentum lett a második, Somogy pedig továbbra is kilóg az országos politikából, hiszen itt a csak ebben a vármegyében induló Somogyi Függetlenek Szövetsége lett a második. De nincs olyan megye, ahol a Mi Hazánk 10 százalék alatt teljesített volna, minden vármegyei közgyűlésben lesz képviselőjük.

A listáikra Toroczkai Lászlón kívül több, a Mi Hazánk berkein belül ismert arcot is rátettek. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében Apáti István országgyűlési képviselő került be listáról, aki a pártelnökhöz hasonlóan átadja majd a helyét másnak. A Pest vármegyei listára a párt kommunikációs igazgatója, Kisberk Szabolcs került fel, aki egyébként Gyömrőn próbált polgármester lenni, sikertelenül. De mellette ott van még László Attila, a Mi Hazánkhoz szorosan kötődő Magyar Önvédelmi Mozgalom vezetője, aki most Pilis polgármestere lett. Komárom-Esztergomban pedig például az az Ábrahám Barnabás került be a közgyűlésbe, akiről korábban már karlendítős képek is előkerültek. Bár utóbbi annyira amúgy sem zavarja a pártvezetést.

Kénytelenek voltak átszavazni

A vármegyei listás siker nagy részben annak tulajdonítható, hogy a Tisza Párt az utolsó pillanatban visszalépett a listaállítástól, Magyar Péter szerint azért, mert a rendelkezésre álló rövid idő nem volt elég a jelöltek múltjának és motivációinak feltárásához.

Magyar Péter támogatói emiatt megosztott szavazásra kényszerültek. Nem elhanyagolható részük pedig a Mi Hazánkat választhatta a megyei listán. A legtöbb településkategóriában tíz százalékpontnyi szavazó döntött úgy, hogy EP-listán nem a Mi Hazánkra adja a voksát, de megyei listán mégis Toroczkai Lászlóékat támogatja. Azt figyelembe véve, hogy vármegyei listával nem, de jelentős vidéki EP-listás támogatottsággal kizárólag a Tisza Párt bírt, ez azt jelenti, hogy körülbelül minden harmadik vidéki Tisza-szavazó választotta a Mi Hazánkat megyei listán.

Az átszavazásnak ráadásul határozott területi különbségei vannak, hiszen a legnagyobb mértékben a Dél-Alföldön, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Hajdúságon és Győr agglomerációjában szavaztak át a Mi Hazánk Mozgalom listájára.

Ezek voltak a vármegyei listák.

Emellett 75 településre képviselőjelölteket is sikerült bejuttatniuk, igaz, a legtöbbjüket csak kompenzációs listáról. Pest megyében 12 településen lett 1-1 képviselőjük (például Szentendrén, Vácon és Érden), de lett képviselőjük Kecskeméten, Egerben, Bükkábrányon és Fácánkerten is.

Több meglévő polgármesteri helyet viszont elveszítettek. Homorúdon veszített az eddigi Mi Hazánk-os polgármester, Cserháthalápon pedig most nem indult újra a protezsáltjuk. 128 polgármesterjelöltjükből pedig egyik sem nyert. De most is voltak olyanok, akik a Mi Hazánk logója nélkül, hivatalosan függetlenként, de mégis a támogatásukkal indultak. Így aztán Toroczkai otthona, Ásotthalom persze maradt a kezükben, még ha Papp Renáta hivatalosan független jelölt is, és Móron is nyert az általuk támogatott független (eddig fideszes) induló, Fenyves Péter.

A Tisza mögé szorulva

A Mi Hazánk támogatottsága az EP-választáson is nőtt, ha az eredményeket összevetjük a 2019-es EP-választás (3,29 százalék) és a 2022-es országgyűlési választás (5,88 százalék) százalékos eredményeivel. Most 6,73 százalékig jutottak, amivel egy képviselőjük, Borvendég Zsuzsanna be is jutott az Európai Parlamentbe.

A nem megyei jogú településeken rendkívül kiegyenlített teljesítményt hoztak, 7–8 százalék közötti támogatottságuk van mindenhol, még a legkisebb településeken is. Így ott, ahol a Tisza Párt visszalépése miatt a Mi Hazánk a második domináns erő a megyei listákon, az EP-választáson már csak a harmadik helyen álltak a Fidesz és a Tisza után.

A megyei jogú városokban már csökkent vagy inkább stagnált a támogatottságuk. Ez pedig valószínűleg szintén a Tisza Párt jó szereplése miatt alakult így. Magyar Péter pártja ugyanis a megyei jogú városokban vált a legnépszerűbbé.

A Mi Hazánk EP-listás eredményénél is látható egy nagy fokú területiség. Nagyrészt a tanyás Bács-Kiskun vármegye déli és a Csongrád-Csanád vármegye nyugati részén lévő homokhátságon szerezték a legtöbb szavazatot, ami nem véletlen, hiszen a korábban említett Ásotthalom is itt van. Ezen kívül viszont Nógrád nyugati részén, a mindig is jobboldalinak számító cserháti területen voltak még erősek.

A gyenge pont

Bár vidéken jól áll, a Mi Hazánknak van egy gyenge pontja: Budapest.

A választási törvényt épp a Mi Hazánk kezdeményezésére írta át a Fidesz a fővárosban, így együtt állították vissza a régi rendszert. Egészen idáig a kerületi polgármesterek alkották a Fővárosi Közgyűlést, az új rendszerben már pártlistákra leadott szavazatok alapján kerülnek be a közgyűlésbe a képviselők.

Toroczkai László erről azt állította, az új rendszer nekik is kedvez, mert enélkül esélyük sem lett volna bejutni a közgyűlésbe. Így sem sikerült: a Mi Hazánk listája a most vasárnapi önkormányzati választáson 3,81 százalékot kapott, így nem ugrotta meg az 5 százalékos bejutási küszöböt. Nem fognak ott ülni a Fővárosi Közgyűlésben.

Főpolgármester-jelöltet állítottak, de Grundtner Andrást már eleve azzal indították útjára, hogy csak a „tisztességes helytállás” a célja. 4,98 százalékot ért el, nem egészen 39 ezer szavazatot kapott.

És bár a Mi Hazánk szinte minden kerületben indított polgármesterjelöltet, egy kerületet sem húztak be. A 23 kerületből 11 kerületben lesz 1-1 képviselőjük, de mindegyikük csak kompenzációs listáról jutott be a testületébe. Köztük például Vékony Csongor, a párt budapesti elnöke is.

A Mi Hazánk a legcombosabb támogatását a külső kerületekben tudta összeszedni – például a XV., XXI., XXIII. kerületekben –, de ez is csak átlagban 5 százalékot jelent. Ez a leginkább a korábbi Jobbik (és nem a korábban Budán erős MIÉP) támogatottságára hasonlít, hiszen a még Vona Gábor által vezetett párt szintén Újpalotán, Csepelen és Soroksáron érte el a legjobb fővárosi eredményeit 2010 és 2018 között. Igaz, ez náluk akkor még 15 százalékos bázist jelentett ezekben a kerületekben.

„A következő időszakban az lesz a legfontosabb feladatunk, hogy a budapestieknek is megmutassuk azt a víziót, jövőképet, amivel a Mi Hazánk Mozgalom rendelkezik. […] Ha ők is megismerik, hogy például a turisztikai fejlesztésekkel milyen elképzeléseink lennének, akkor jóval erősebb lesz a párt támogatottsága Budapesten, ebben egészen biztos vagyok” – mondta a fővárosi helyzetükről a választás után Toroczkai László.



Source link

You may also like

Leave a Comment