Miért vonzza emberek millióit a kis indonéz sziget, ahol a szellemekre foghatod, ha motorbalesetet szenvedsz?

by admin


„Apám előre kiválasztotta a halála napját. Betegeskedés nélkül. 1967. január 1. vasárnap reggel 10 óra. Még mindig emlékszem. A legidősebb unokája kijött a szobájából, és mondta a nevelőanyámnak, hogy nagyapa elment. Olyan 12 év körül lehetett. Honnan tudhatta, hogy halott? Aztán a nevelőanyám is bement, hogy ránézzen. Már nem lélegzett. Mind bementünk és körbeültük. Éreztük, ahogy a melegség szépen lassan elhagyja a testét” – meséli az utolsó ubudi király dédunokája, az idén hetvenedik születésnapját ünneplő Tjokorda Raka Kerthyasa azzal a finom mosollyal az arcán, amivel akkor mesélnek bölcs, idős emberek, mikor sejtik, hogy kevesen értik majd, miről beszélnek.

Ilyen témánál nem is csoda: nyugati országokban minimum felvonja a szemöldökét a jóérzésű hallgató, ha valaki azt bizonygatja, hogy egy kedves megboldogult rokona előre megjósolta a halála pontos időpontját. Balin ugyanakkor tökéletesen hétköznapiak az ilyen meghökkentő történetek.

Itt teljesen normális azt mondani, hogy majdnem motorbalesetem volt, mert kirohant elém egy szellem. Ez itt egy normális beszélgetésnek számít, míg ugyanezért nyugaton diliházba kerülhetsz

– ezt már Tjok Raka fia, Tjokorda Gde Kerthyasa mondja. Bár királyság már nincs, a királyi família most is fontos szerepet tölt be Balin: a családfő kulturális vezetőként működik a közösségben. Az On The Spot készítői, Cseke Eszter és S. Takács András már nem jönnek zavarba ilyen előkelőségek társaságában: hosszú évek óta járják a világot, és interjúvolnak mindenféle embereket hírességektől kezdve csúcspolitikusokon és diktátorok gyermekein át eldugott törzsek tagjaiig vagy épp johannesburgi gengszterekig.

A Balin forgatott részek már a tizenkettedik évadot alkotják a Gázában induló, kontinenseken átívelő sorozatban, amit háborús övezetekben, ősi dzsungelekben, sarkkörökön és óceánok mélyén forgatnak – újabban már kétgyermekes családként utazva a bolygó körül. Készítettek már filmet a hosszú élet titkáról, a technológiai fejlődés mikroközösségekre gyakorolt hatásairól vagy legutóbb például arról, hogyan fordítható vissza a természet fékezhetetlennek tűnő pusztulása. Balin már korábban is forgattak, amikor azonban a Covid idején ide utaztak, nem a munka lebegett a szemük előtt: meglepő módon szülni érkeztek a kis indonéz szigetre. Vagy talán nem is olyan meglepő módon, hiszen első gyermekük magyarországi születése mindkettejükben súlyos nyomokat hagyott. Második gyermekük tehát már Balin született meg, nemsokára pedig azon kapták magukat, hogy családostul ott is ragadtak.

És ha már a sors úgy hozta, hogy a fél világ által földi paradicsomként emlegetett szigetre sodródtak, feltették maguknak – aztán jó dokumentumfilmesként még néhány másik embernek is – a kérdést: vajon mi vonzza az embereket a bolygó minden tájáról erre az apró szigetre, ami nemcsak eszményi úti cél, de sokak által vágyott lakóhely is lett az utóbbi időben?

Az ezúttal jórészt a kamerák mögött maradó házaspár Bali királyi családjának két generációját, apát és fiát követte végig hónapokon keresztül szokatlan mindennapi teendőik közepette, és kérte meg, hogy meséljenek a balinéz hitvilágról, szokásokról. A két férfi, Tjok Raka és Tjok Gde aztán egészen közel engedték magukhoz az On The Spot kameráit, és nem csak a kis sziget kultúrájába, de saját életükbe, történetükbe is bepillantást engedtek.

Hogy miért vágyik ide oly sok ember, arra szerintük egyszerű a válasz: a különös együttállás miatt, ami Balin lehetővé teszi, hogy a szellemvilág az élet minden területére beszivárogjon, még az olyan szürke eseményekbe is, mint a közlekedési balesetek. A mindenhol jelenlévő spiritualitás („a szentélyek éppúgy megtalálhatók a szórakozóhelyeken, mint a jógatermekben” – állítja Tjok Gde), és a hétköznapok természetes részét képező rituálék miatt. Bali az Indonéziát alkotó több mint tizennyolcezer sziget egyike, az egyenlítőtől délre, Jáva szigetétől keletre fekszik. Indonézia iszlám többségével szemben itt a lakosság több mint 90 százaléka a hinduizmus egy sajátos, helyi hiedelmekkel kevert változatát vallja.

RTL+

Ennek a vegyes és igen élénk hitvilágnak köszönhetők a különleges balinéz szertartások és ceremóniák, amikbe turistaként ritkán nyerhet bepillantást az ember. Akinek viszont megadatik, hogy részt vegyen egy ilyen eseményen, a szigeti kultúra furcsa kettősségével szembesül: egyszerre vannak itt jelen az ember minden érzékszervét lehengerlő rituálék és a végtelen, nyugodt természet.

Az On The Spot kamerái hol a növényzet által visszahódított, mohával benőtt csendes szentélyeken időznek el, vagy gyönyörű tájakat mutatnak drónképekkel, hol zengő dobok és cintányérok, no meg szűnni nem akaró bádogedény csattogás közepette vezetnek végig egy-egy szertartás izzó füstölőkkel, embernagyságú szörnyszobrokkal, csillogó ékszerekkel, aranyozott maszkokkal és színes gyümölcstálakkal telített jelenetein, ahol az sem ritka, hogy egy-egy résztvevő transzba esik és elájul.

Tjok Raka végtelen nyugalommal kalauzolja végig a készítőket az ilyesfajta kavalkádokon, miközben egy nyájas tanár bácsi türelmével meséli el az itt lakók számára teljesen alapvető részleteket. Például, hogy a ceremóniák alatt előadott wayang kuli árnyjátékokra azért van szükség, hogy szórakoztassák a láthatatlan szellemeket, így azok addig se zavarják meg magát a rituálét. Tjok Raka huszonkét generáción átívelő örökséget őriz: ősei a történelem legnagyobb hindu-buddhista birodalma, a Majapahit birodalom Kadiri dinasztiájából származtak, és papokként érkeztek Balira.

Sem ő, sem fia nem most találkozik először a kérdéssel, hogy ugyan miért olyan jó Balin élni, mindketten számot vetettek már ezzel maguk is: huszonkét generációnyi hagyomány ide vagy oda, sokáig éltek távol a szigettől, nem (volt) mindig egyértelmű, hogy megőrzik a család szoros kötelékét az itteni kultúrához, közösséghez.

Tjok Raka családjában hosszú hagyománya volt a saját kasztból való házasodásnak, ő mégis egy ausztrál nőt vett feleségül, első gyermeke születése után pedig tizenöt évre Ausztráliába is költözött. A tömény balinéz kultúrából való kiszakadás végül csak megerősítette hitében. Tjok Gde szerint édesapja úgy gondol ezekre az évekre, mint egyfajta spirituális, önkéntes száműzetésre. Az ősi hindu eposzból, a Mahábháratából ismert pandavák tizenkét évre száműzetésbe vonultak, hogy megtalálják önmagukat – szerinte ilyesmit élt meg Tjok Raka az ausztráliai évek során.

Igazából Ausztráliában ismertem meg a kultúrámat, ott ugyanis mindenki arról kérdezett. A másik pedig, hogy ott nincsenek templomok. Nincsenek papok. Hogyan tudok így kommunikálni az Istenemmel? Kénytelen voltam megtanulni

– fogalmaz Tjok Raka, aki a hosszú elvonulás után visszatért a szigetre, most pedig kulturális vezetőként fontos szerepet tölt be a közösségben: templomokat szentel fel, ceremóniákat szervez és vezet, és igyekszik megtanítani az embereket, mi a lényege és jelentősége a balinéz rituáléknak, hagyományoknak, hitvilágnak. Hogy fia is követi-e ezen az úton, azt még nem tudni. Tjok Raka teljes nyugalommal bízza gyermekeire a döntést, hogy mit kezdenek az életükkel. Fia még ízlelgeti a kötelesség szót, és az ősei által kijárt utat. Mivel gyermekkora nagy részét Ausztráliában töltötte (ahol egy idő után felvette az Adam nevet, hogy ne lógjon ki úgy a többiek közül), az ő életében is később kapott csak központi szerepet a balinéz kultúra. Talán apja munkájának folytatására született, talán nem. Most épp visszavágyik Ausztráliába. Annyi biztos, hogy ahogy a felmenőit, őt is az emberek segítése érdekli: természetgyógyászattal foglalkozik.

RTL+

Balit az Istenek szigetének is nevezik – ez az elnevezés adja az évad címét is –, amire Tjok Gde szerint egyszerű a magyarázat:
„Az összes feledésbe merült isten, a görögök, a norvégok, és a többi, mind Balira jön. Hiszen mi még mindig tiszteljük, és fejet hajtunk a szellemvilág előtt”. Nem csak az elfeledett istenek keresik fel előszeretettel a szigetet: évente körülbelül hatmillió turista fordul itt meg, Bali az ország legnépszerűbb idegenforgalmi célpontja. És aki egyszer Balira látogat, az utána biztosan visszavágyik majd, állítja Tjok Raka. Szerinte egyszerűen lassabb, természetközelibb és spirituálisabb itt az élet, mint másutt, ahol az emberek túlságosan a látható világra, a materializmusra és a célok hajszolására koncentrálnak.

Itt a három világ összeér: a Bhur az alattunk lévő világ, a Bwah a középső, látható világ, a Swah pedig a felettünk lévő világ. Hogy miért pont itt egyesültek? A balinézek magatartása, rituáléi és ceremóniái miatt. Amikor a világok összeérnek, bárhol is legyél, otthon érzed magad. Ez az, amit a szívedbe zársz. Mikor hazamennek, ez fog hiányozni nekik

– mondja.

Az On The Spot új évada, Az Istenek szigete az RTL+-on látható.





Source link

You may also like

Leave a Comment