Index – Gazdaság – Magyar világsztár lépett fel ott, ahol senki sem várta

by admin


Németország a fő exportpiacunk, így a német gazdaság mostanában megfigyelhető gyengélkedése az exportunk dinamizmusára is valamelyest kihat – állapította meg Szabó Levente, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese az Index kérdésére. Kiemelte, hogy a visegrádi országok irányába ugyanakkor erőteljesen elmozdult Magyarország. 

Pozitív hír, hogy mind a lengyel, mind a cseh piac növekedési dinamizmusa jóval erőteljesebb volt, mint például a német relációban történő exportnövekedésünk

– mondta lapunknak a banki vezető, aki szerint ez azért fontos, mert ha minél több országban növeljük az exportunk dinamizmusát, az annál diverzifikáltabb lesz Európán belül. „A kivitelünk közel 80 százaléka az európai piacra történik, tehát nagyon fontos az, hogy az európai piacon belül ez minél több célországot érintsen”. Szabó Levente kérdésünkre, hogy a lengyel-magyar barátság a kereskedelmi számokban is látható-e, elmondta, hogy a gazdasági kapcsolatokban ez egyértelműen tetten érhető, és előnyökkel jár.

A magyar nemzeti bajnokok indulója

Az eseményt egy magyar világsztár, György Ádám zongorajátéka színesítette. Zenei darabja a külpiacra készülő vállalkozók útját mutatta be. Elindulnak szép hazájukból, szemükből a könny kicsordul, majd a küzdelmek után jön a siker, a megnyugvás, a nemzeti bajnokká válás. Ezt a darab úgy követte le, hogy fokozatosan dúr harmóniába váltott át és a nyugalom érzése vette át a dominanciát.

György Ádám játszott 2023-ban a Bajnokok Ligája döntőjének megnyitóján is. 

Nevéhez kötődik a New Yorki-i Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraverseny megrendezése is, amellyel az volt a céljuk, hogy a magyar zeneszerző munkásságát a nagyközönség elé tárják a világ legnépesebb városában. Terveiről bővebben is beszélt az Indexnek a tavaly év végén adott interjúban.   

Szabó Levente is méltatta György Ádámot, és ígéretet tett arra, hogy felkérik a művészt, előadásával és tudásával gazdagítsa az MBH jövőbeli rendezvényeit is. A zenemű és a konferencia mondanivalójához kapcsolódva elmondta, hogy az MBH nemcsak a nemzeti bajnokok pénzügyi partnereként határozza meg magát, hanem maga is törekszik a nemzeti bajnok szerepre.  A sikeres tavalyi fúzió során a bank több területen is piacvezető lett Magyarországon, 

a rövid távú stratégiát tekintve a következő lépések között pedig a külföldre való kilépés is felmerül.

Előadásában kiemelten foglalkozott a méretgazdaságos működés kérdésével, amit a cégek a külpiacra való kilépéssel tudnak biztosítani, miközben a piacok diverzifikációja biztonságot is nyújt számukra. Hozzátette, hogy mindehhez szükséges az innováció, mivel a külpiacokra új megoldások is kellenek. 

Hazánkban az export kétharmadát a nagyvállalatok adják, hasonlóan a régiónkhoz. Ezen a területen erősödnie kellene a kis- és középvállalatoknak, illetve fontos lenne, hogy az exportáló cégeknek ne csak a negyede legyen magyar kézben. 

Az MBH Bank az exportpiacokra való kilépéshez is biztosít különböző forrásokat. Szabó Levente bemutatta az egyik új kezdeményezésüket, a bank ugyanis a Budapesti Értéktőzsdével életre hívta a BÉT&MBH MentorHubot, amely segítheti az exportképes vállalatok belépését a tőkepiacokra. 

Csak egy erős Európával léphetünk előre

Ratatics Péter, a Mol csoportszintű fogyasztói szolgáltatások üzletágának ügyvezető igazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy az európai gazdaság több kihívással szembesül, például a szabályozás, a zöldátállás, illetve a külső környezet terén. 

Európa versenyképessége jellemzően Kínával és az Egyesült Államokkal szemben alapfeltétele a magyar cégek világpiaci sikereinek. 

A szakember kiemelte a digitalizáció és a nemzetközi márka építésének fontosságát. Figyelmeztetett, hogy a nemzetközi térbe lépő vállalatoknak arra is kell gondolniuk, hogy a tevékenységük során miként integrálják be a célország kultúráját, amihez érdemes bevonzani a helyi szakembereket is.

Bemutatták a vállalkozók sikerreceptjét

Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója előadásában bemutatta a szervezet legújabb kutatását, amely annak feltételeit vizsgálta, hogy mi is kell egy magyar cég külpiaci sikeréhez. Ezeket a sikertényezőket fel is sorolta:

  • az exportpiacokon szükségük van vízióra, 
  • kell a megfelelő optimizmus, a bizakodás, 
  • költeniük kell az innovációra, 
  • nyitottnak kell lenniük az exportpiacokra, 
  • továbbá meg kell becsülniük a tudást. 

A Makronóm Intézet felmérése azt is kimutatta, hogy a sikeres exportőrök stratégiai szemmel néznek az exportra, és tudatosan építik azt. Megfelelő embereket alkalmaznak ennek lebonyolítására, és fontos a cégek láthatósága idegen nyelven is. 

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) elsősorban saját forrásból finanszírozzák az exportot, tehát náluk van tér a hitelezés bővítésére. Főképp külföldi partnereken, disztribútorokon keresztül értékesítenek, még kevesen építettek ki önálló képviseletet. A megkérdezettek 10 százaléka már fektetett be külföldön, és ez tervben van a 20 százalékuknál. Ezek a beruházások elsősorban a környező országokba irányulnak, főképp az ingatlanvásárlásokat és -fejlesztéseket érintik.

(Borítókép: György Ádám. Fotó:  Makronóm Intézet)