A vékony kihúzás miatt nem, de bizonyítottan hibás számlálás miatt akár lehet újraszámlálás

by admin


Miután vasárnap Karácsony Gergely vasárnap 324 szavazattal nyerte meg a főpolgármester-választást Vitézy Dávid bejelentette, hogy megfellebbezik a nem jogerős eredményt, mert szerintük „rendszerszintű szabálytalanságok” voltak a lebonyolításban. A TASZ jogásza, Döbrentey Dániel szerint a legkevesebb esély az új szavazás kiírására van, szintén kevésbé valószínű az összes fővárosi szavazat újraszámlálása. A legnagyobb esélye annak van, hogy adott szavazókörökben, a hibás szavazatszámlálás konkrét bizonyítása esetén újraszámolnak majd.

Vitézy alapvetően két dolgot hozott fel sajtótájékoztatóján.

  • Az egyik, hogy szerinte nem volt egységes fővárosi eljárásrend Szentkirályi Alexandra választólapról való lehúzására, így volt olyan kerület, ahol alig láthatóan húzták ki a nevét.
  • A másik, hogy sok érvényes szavazatot nyilváníthattak érvénytelenné.

Vitézy szerint ez nem a szavazatszámlálók hibája, hanem inkább az NVI kézikönyvéé, amely szerinte nem fejtette ki egyértelműen, hogy mi van akkor, ha az egyik jelölt a lapon visszalépett. Ebben az esetben egyébként akkor is érvényes a szavazat, ha valaki ikszelt a visszalépett Szentkirályi neve mellé, de ezen kívül még egy, a választáson résztvevő (Grundtner, Karácsony vagy Vitézy) jelöltre is szavazott. Vitézyék szerint az ilyen szavazólapokat számolhatták sok helyen érvénytelennek. De mik az esélyek?

Nem elég vastagon volt lehúzva Szentkirályi neve, ami összezavarhatta a választót.

Döbrentey Dániel szerint az nem lehet alapja egy sikeres eljárásnak, hogy a szavazólapon nem egyértelmű a lehúzás, azaz nem egy óriási, széles fekete vonallal volt áthúzva a visszalépett jelölt, hanem egy vékony csíkkal. A választó dolgát egyébként nemcsak a lehúzással, hanem úgy is segítették, hogy kitettek egy hirdetményt is, amiben jelezték: Szentkirályi Alexandra visszalépett. „A hirdetmény nem pótolja a lehúzást, de az, hogy ez milyen minőségű, egészen addig, ameddig valami ott van és észlelhető, addig az elfogadható” – mondta a TASZ jogásza.

Olyan szavazólapot is érvénytelennek számoltak, amin Vitézy és Szentkirályi mellett is van X, azaz érvényes szavazólap ment az érvénytelenek közé.

Ez a felvetés megalapozhat egy újraszámolást, de itt is több feltételnek kell teljesülnie. „Ha szavazóköri szinten meg tudja jelölni mondjuk szavazókör szavazatszámláló bizottsági (SZSZB) tagok tanúvallomásával, vagy bármilyen egyéb, kicsit is konkrét dologgal, minthogy »ezt hallotta«, akkor lehet újraszámolás” – mondta Döbrentey. Az újraszámolásnak az lehet a célja, hogy kiszűrjék azokat a szavazatokat, amiket potenciálisan elkönyveltek érvénytelennek. Tehát például egy olyan szavazólapot nyilvánítottak érvénytelennek, ahol Szentkirályi és Vitézy neve mellett is van X.

A TASZ jogásza hangsúlyozta: ha tévesen könyveltek el érvénytelennek olyan szavazólapot, ahol le volt húzva Szentkirályi Alexandra, és emellett Vitézyre és Szentkirályira is volt egy X, akkor az egy érvényes szavazólap, és újra kell számolni. Nagyon fontos, hogy ennek bizonyításához nem elég ilyen-olyan bemondás, hanem szavazóköri beazonosításra, és konkrét bizonyítékra van szükség. Döbrentey hozzátette: a szavazókörökbe nincs szabad bejárás. A szavazó, a bizottság tagjai, és a sajtó lehet ott, a jelöltnek csak közvetett információ lehetnek arról, hogy mi történt. Épp ezért nem feltétlenül kell a bizonyításhoz egy videófelvétel, hanem elég lehet egy SZSZB-tagtól származó nyilatkozat, vagy egy fotó arról, hogy eltettek érvénytelen stócba olyan szavazólapot, amit érvényesnek kellett volna számítani.

Szentkirályi Alexandre kihúzott neve a szavazólapon a IX. kerületi 33. szavazókörben az FMK-ban 2024.06.09-én – Fotó: Ivándi-Szabó Balázs / Telex

Szentkirályi Alexandre kihúzott neve a szavazólapon a IX. kerületi 33. szavazókörben az FMK-ban 2024.06.09-én – Fotó: Ivándi-Szabó Balázs / Telex

„Azt mondja a gyakorlat, hogy valószínűsítés szintjén kell a bizonyítékot bemutatni, ami a bizonyítottságnál egy fokkal alacsonyabb, de bőven több, mint az, hogy valamit bemondanak hallomásra alapozva” – mondta a TASZ jogásza.

Vitézy újraszámlálási esélyei mellett az lenne a legerősebb pont, ha konkrét szavazókörökre tudna rámutatni, ahol bizonyítékkal is alá tudja támasztani állításait, például egy bizottsági tag elmondásával.

A teljes városszintű újraszámlálást Döbrentey Dániel azért tartja valószínűtlennek, mert ahhoz több mint 1000 szavazókörre vonatkozóan igazolnia kellene valamit Vitézy Dávidnak. Azt viszont lehetségesnek tartja, hogy néhány tucat szavazókört összeszedjenek.

A mostani eljárás nem peres, tehát a Nemzeti Választási Bizottságnak kell döntenie, hogy elrendelik-e az újraszámlálást vagy a megismételt választást. Ezt a döntést megtámadhatja mind Karácsony, mind Vitézy, vihetik tovább a Kúriára. „Ha itt elrendelik az újraszámolást, akkor az alapján, amit eddig én hallok, az inkább azt jelenti, hogy a problémás szavazókörökben számolnak újra.” A jogász arra azért nem lát sok esélyt, hogy a teljes városban elrendeljenek egy újraszámlálást, mert ha magában a jogorvoslati kérelemben azt mondja Vitézy, hogy az egész városban megtörtént a visszaélés, akkor rontja a saját esélyeit. Döbrentey szerint ha azt mondják Vitézyék, hogy városszerte hiba történt, az túl általános lenne.

Gyanúsan sok volt az érvénytelen szavazat néhány kerületben. Újraszámolhatnak emiatt?

A főpolgármester-jelölt sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a IV., a VII. és a VIII. kerületekben az átlagosnál magasabb volt az érvénytelen szavazatok száma, azt feltételezve, hogy itt a vékony kihúzás miatt sokan hibásan szavazhattak. Döbrentey elmondta, hogy az újraszámlálás kapcsán a joggyakorlat azt mondja: önmagában az, hogy valahol az érvénytelen szavazatok száma meghaladja a más területen lévő átlagot (tehát például a XVI. kerülethez képest a IV.-ben sok van), még nem lehet alapja az újraszámlálás elrendelésének. Itt is életbe lép az a szabály, hogy a statisztika mellé oda kell tenni egy konkrét, például SZSZB-tag által elmondott bizonyítékot, hogy náluk ez azért történhetett, mert elkönyveltek érvénytelennek egyébként érvényes szavazatokat.

A térkép a Választási Földrajz számításain alapul. Első lépésben kivontuk a fővárosi közgyűlési listán is érvénytelenül szavazók – amúgy jóval csekélyebb – számát a főpolgármesteri rontott szavazatokból. Ezután vittük szavazóköri szintű térképre a kapott eredményeket. Szembeötlő, hogy a rontott főpolgármesteri szavazólapok magas aránya mennyire pontosan illeszkedik a budapesti kerületek határaihoz.

A térkép a Választási Földrajz számításain alapul. Első lépésben kivontuk a fővárosi közgyűlési listán is érvénytelenül szavazók – amúgy jóval csekélyebb – számát a főpolgármesteri rontott szavazatokból. Ezután vittük szavazóköri szintű térképre a kapott eredményeket. Szembeötlő, hogy a rontott főpolgármesteri szavazólapok magas aránya mennyire pontosan illeszkedik a budapesti kerületek határaihoz.

A szoros eredményre sem lehet hivatkozni egy újraszámlálás kérvényezésénél, mivel a szavazóbizottságok nagyon sokszor átpörgetik a szavazólapokat. „Nincs olyan, hogy egyszer megszámolják, és azt beírják a jegyzőkönyvbe, hanem legalább kétszer meg kell számolni, és ha a két számlálás eredménye eltér, akkor addig kell folytatni, amíg nincsenek megegyező eredmények” – mondta. Az újraszámolás a normál eljárás része is. A kis különbségnek akkor van jelentősége, ha rendszerszintű probléma történt adott szavazókörben, amit fel is tud mutatni a jelölt, hogy az miben nyilvánult meg.

És ha abszolút nem húzták ki Szentkirályit?

Egy harmadik, egyébként Vitézy által sem említett opció, hogy Szentkirályi neve semmilyen formában nem volt lehúzva a szavazólapról. Ebben az esetben a választópolgár nem tudja, hogy valójában kire szavazhat, ezért egy ilyen bizonyíték mellett lehetne újraszavazást elrendelni szavazóköri szinten. Azonban ilyen esetre eddig senki nem hívta fel a figyelmet, Vitézy Dávid sem említett ilyet. Ő kizárólag a kihúzás minőségét kifogásolta, ami önmagában kevés az újraszámláláshoz.



Source link

You may also like

Leave a Comment