Szigorítanák az iskolai mobilhasználatot, könnyebb lenne örökbe fogadni a kórházban hagyott csecsemőket és októbertől Budapesten is az országos Mentőszolgálat venné át a fővárosi ügyeleti ellátást – többek között ezek is szerepelnek abban a salátatörvényben, amit a parlament kedden fogadott el több más javaslattal együtt.
A 91 oldalas módosítócsomagot a tavaszi ülésszak hajrájában, a választás másnapjának délelőttjén nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A kormány már korábban is csinálta azt, hogy a fontos, esetleg a közvéleményt megosztó tervezeteket egy salátatörvénybe csomagolja, amelyben a legkülönfélébb törvények egyes pontjait egyszerre módosítják. A kormány tagjai gyakran a legváratlanabb pillanatokban nyújtanak be hasonló javaslatokat: például éjjel, késő este vagy éppen a hajnalig húzódó választások másnapján. És az sem egyedi, hogy a javaslatokat érdemi tárgyalás nélkül, néhány nap alatt szavazzák meg az Országgyűlésben. Most is ez történt: a hétfőn 11:56-kor benyújtott javaslatot kedden 13:14-kor meg is szavazta a kormánypárti többség.
Összeszedtük a hétfőn benyújtott salátatörvény legfontosabb részleteit.
Nem lehet bármit bevinni az iskolába, átvizsgálhatják a diákok csomagjait
A törvényjavaslat több, iskolákat érintő módosítást tartalmaz. Például egységesen szabályoznák, hogy milyen eszközöket, tárgyakat lehet bevinni az iskolákba, és miket nem. A javaslat indoklása szerint az iskolákban a közelmúltban a „társadalom jogos felháborodását kiváltó esetek” történtek tanárokkal és diákokkal szemben. Ezzel például a bőnyi iskolai késelésre utalhattak, ahol az egyik hatodikos kislány szívtájékon szúrta lány osztálytársát.
A javaslat indoklása szerint a gyerekek életének védelme, testi, lelki, szellemi és erkölcsi fejlődésük és egészségük elsődleges kérdés. Szintén elengedhetetlen, hogy az iskola épülete a tanuláshoz megfelelő, biztonságos környezet legyen.
A szabályok betartása érdekében a tanároknak és az iskolaőröknek joguk lesz ahhoz, hogy a tanulók csomagjait és tárolóhelyiségeit átvizsgálhassák, a tiltott tárgyakat elvegyék.
Egységes szabályozás az iskolai mobilhasználatra
A javaslat alapján szigorítanák az iskolai mobiltelefon-használatot is. Erre az indoklás szerint azért van szükség, mert a mobilhasználat eltereli a diákok figyelmét, és lehetőséget teremt az internetes zaklatásra. Jelenleg az iskolák saját házirendjükben dönthetnek a mobiltelefon használatról, azonban a kormány úgy látja, az okostelefonok egyre nagyobb elterjedése miatt szükséges egy egységes szabályozás. „Vannak olyan digitális eszközök, laptopok, tabletek, adott esetben a mobiltelefon is, amely egy-egy tanórán digitális taneszközként is megjelenhet, éppen ezért azt a lehetőséget továbbra is biztosítani kell, hogy ezeket a pedagógus által meghatározott esetekben a diákok tanulási céllal használhassák” – írják a javaslat indoklásában. A szabályok betartatásáért az iskolák igazgatói felelnek.
Honvédeket vezényelhetnek a tankerületekhez
A benyújtott javaslat szerint a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, vagyis a státusztörvény is kiegészül. A tankerületekbe kivezényelhetnek 55 évnél idősebb honvédeket. Ha a tankerület nem tud olyan álláshelyet adni nekik, ami a végzettségüknek megfelel, akkor ki kell képeznie őket. A képzés elvégzéséig a tankerületi központ vezetője határozza meg, hogy a honvéd milyen feladatokat kap.
A javaslat szerint a hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvédek is elláthatják a nevelő-oktató munkát, vagyis taníthatnak.
Azt nem részletezi a törvényjavaslat, hogy ez pontosan mit jelent, de például a honvédelem tantárgy oktatása tavaly szeptemberben 120 iskolában indult el. Januárban arról írtunk, hogy nincs elég honvédelmet oktató tanár, ezért „katonás megjelenésű” katonákat toboroz a honvédség.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint ez a képzés lehetőséget teremt arra, hogy a diákokban erősítsék a honvédelem fontosságát, a hazaszeretetet és a hazafias gondolkodást. A honvédeket nem csak tankerületekbe, hanem például gazdasági társasághoz, egészségügyi szolgáltatóhoz és költségvetési szervhez is kivezényelhetik.
Októbertől új ügyeleti rendszer Budapesten
A törvényjavaslat több egészségügyet érintő módosítást tartalmaz. Ezek közül a legnagyobb változás, hogy októbertől Budapesten is elkezdődik a vármegyékben már működő, az Országos Mentőszolgálat által biztosított ügyeleti ellátás. Az új ügyeleti rendszert az ország több vármegyéjében már tavaly bevezették. Az ügyelet átalakításának célja az volt, hogy szervezettebben működjön a betegellátás. Hétköznap napközben a betegek ezután is ugyanúgy kereshetik a háziorvosi rendelőket, a szakrendeléseket, kórházakat, ahogy eddig. Viszont a normál rendelési időn kívüli, tehát az esti, éjszakai és hétvégi ellátást az Országos Mentőszolgálat biztosítja. Az új ügyelet bevezetéséről, a lehetséges problémákról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Ellenőrzik a munkaidő betartását az egészségügyben
A másik fontos módosítás, hogy az állami kórházakban egységes beléptető rendszert vezetnek be. Az indoklás szerint azért, hogy „ellenőrizzék az alkalmazottak munkaidejének betartását, az intézménybe történő be- és kilépését”. Itt sem újkeletű ötletről van szó. Még tavaly Lengyel László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára lengette be az intézkedést, aki azt mondta, hogy vannak kórházak, ahol nagyon eltérnek az átlagtól az orvosi teljesítmények. Szerinte ennek kell, hogy legyen valami oka. „Akinek nyolc órát fizetünk, az legyen benn nyolc órát. Az orvosoknak és más dolgozóknak az intézmény be- és kijáratainál elhelyezett készülékeken kell lehúzniuk a mágneskártyájukat. Az eszköz videófelvételt is készít a személyről, hogy a kártyákkal ne lehessen visszaélni” – mondta korábban a Magyar Kórházszövetség konferenciáján.
Könnyebb örökbefogadás, több kötelező szűrővizsgálat
Kiemeltünk még négy kisebb egészségügyet érintő módosítást.
- Elősegítenék a kórházban hagyott újszülött gyerekek örökbefogadását: A javaslat lehetővé teszi, hogy a kórházban hagyott gyerekeket minél hamarabb örökbe lehessen fogadni. E szerint, aki a szülés után a kórházban hagyja a gyerekét, és hat hétig nem jelentkezik érte, az hozzájárul a gyereke örökbefogadásához. Ez azt jelenti, hogy hiába tudják, ki az anya, ugyanúgy kezelnék ezeket az eseteket, mint amikor inkubátorban hagynak egy gyereket.
- Kiterjesztenék a kötelező egészségügyi szűrővizsgálatokat: Jelenleg csak 18 éves korig kötelezők az egészségügyért felelős miniszter rendeletében előírt szűrővizsgálatok. A tervezet alapján azonban az egészségügyért felelős miniszter rendelete korhatár nélkül előírhat kötelező szűrővizsgálatokat. Azt nem részletezik, hogy pontosan milyen vizsgálatokról van szó.
- Felmentenék az egészségügyi intézmények vezetőit az összeférhetetlenség alól: Jelenleg az egészségügyi intézmények vezetőinél összeférhetetlenség áll fenn, ha hozzátartozójukkal kerülnek irányítási, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba. A jövőben, ha ezt a betegellátás megkívánja, a munkáltató felmentést adhat az összeférhetetlenség alól. A kormány rendeletben fogja meghatározni ennek feltételeit, például hogy mi az az ellátási érdek, ami ezt indokolhatja.
- Méltányossági alapon adnának támogatást bizonyos gyógyszerekhez: Egy újonnan létrehozott szervezet, a Batthyány-Strattmann László Alapítvány támogatást adhatna azoknak, akik Magyarországon szakmailag elfogadott, de társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerekhez, gyógyászati segédeszközökhöz szeretnének hozzáférni. Ehhez a kormány 2025-től évente adna támogatást az alapítványnak.
Átvezényelhetnék a rendvédelmi alkalmazottakat
A törvényjavaslatból ezeken kívül még néhány érdekesebb pontot emeltünk ki.
- Átvezényelhetnék a rendvédelmi alkalmazottakat: A rendvédelmi dolgozókat az országos parancsnok határozott időre átvezényelheti. Ehhez nincs szükség az érintett beleegyezésére. Viszont csak olyan helyre lehet őket átvezényelni, ami tömegközlekedéssel nincs messzebb másfél óránál. Az átvezénylés legfeljebb két évig tarthat.
- A kormány elajándékozhat ingóságokat: A törvényjavaslat szerint a kormány nyilvános határozattal dönthet arról, hogy ingyen elajándékoz állami tulajdonba került, de állami feladatellátáshoz nem használt ingóságot. Ezeket helyi önkormányzatnak, egyháznak, egyházi jogi személynek, közalapítványnak, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak, valamint civil szervezetnek adhatja.
- Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közigazgatási hatósági jogköreit a kormányhivatalok vennék át: A törvényjavaslat alapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közigazgatási hatósági jogköreit átadnák a fővárosi és vármegyei kormányhivataloknak. A törvény októberben lép hatályba.
