Legendás mérkőzések nyomában: Liverpool – Alavés – videóval

Ha egy futballszurkoló a Liverpool nevet és a ”drámai döntő” kifejezést említi, sokaknak a 2005-ös Liverpool – Milan mérkőzés juthat az eszébe. Azonban az angol alakulat már jóval az isztambuli finálé előtt is lejátszott egy fordulatosra sikeredett döntőt az UEFA-kupában a spanyol Alavés ellen. 2001. május 16-án a dortmundi Westfalen Stadionban léptek pályára a felek. Hiába ütötte ki menetelése során az Alavés az olasz Intert, és hiába nyerte meg a Kaiserslautern elleni elődöntőt 9-1-es összesítéssel, mégis a Liverpool győzelme mellett szólt minden. Tudni illik, abban a szezonban a Liverpool már nem az első döntőjére készült, hiszen addigra már elhódították az angol ligakupát a Birmingham City, majd az FA-kupát az Arsenal ellen. A Vörösök játékosai a két trófea elhódítása után extra motiváltan indulhattak harcba a triplázásért, az Alavés pedig első nemzetközi kupaindulásának szezonjában egyből a fináléba jutott. A mérkőzés úgy indult, ahogy sokan várták, ugyanis az angolok labdarúgója, Babbel, már a kezdő sípszó után 4 perccel egy szabadrúgás után fejjel talált be a kapuba. A spanyol kiscsapat számára nem is kezdődhetett volna rosszabbul a mérkőzés, de még szinte fel sem fogták, hogy hátrányban vannak, a 16. percben egy eladott labda után Owen passzolt Gerrardhoz, aki megszerezte csapata második gólját. Az Alavés edzője öt védővel küldte pályára a csapatát, de ezt a hadrendet már a 23. minutumban megbontotta, amikor úgy gondolván 0-2-s eredménynél már fontosabb támadni, mint védekezni, lehozta a pályáról egyik védőjét, és a támadó Iván Alonsot küldte be a helyére. Alonso elég hamar meghálálta edzőjének a bizalmat. A 27. percben Contra beívelt labdáját fejjel juttatta Westerveld hálójába. Ekkor az Alavés drukkerei fellélegezhettek, mert egy gólt sikerült lefaragni a hátrányból. A bizakodásukat még a félidő vége előtt megingatták a Pool játékosai, és mellettük saját kapusuk gyatra teljesítménye is.

A 41. percben ugyanis a hálóőr a 16-oson belül buktatta Owent. A jogosan megítélt büntetőt McAllister váltotta gólra, ezzel újra két gólosra nőtt a különbség. A második félidő ugyancsak egy korai góllal kezdődött, ahogyan az első. Ekkor azonban a spanyol gárda örülhetett. A 48. percben egy újabb fejesgól született Contra beadásából. A gólszerző Javi Morenónak nem ez volt az egyetlen villanása az összecsapáson. Láthatóan túlzott magabiztossággal jöttek ki a liverpooli játékosok a második félidőre, hiszen még fel sem ocsúdtak a bekapott góltól, három perccel később már le is dolgozta hátrányát az Alavés. Az 51. percben újra Javi Moreno volt a hős, aki szabadrúgásból egyenlített. A mérkőzés folytatására feljavultak a Vörösök, és a spanyolok is folytatták meggyőző játékukat, egészen a 73. percig, amikor Fowler megszerezte csapata negyedik gólját. Ezzel a Liverpool újra vezetéshez jutott. Amikor már szinte minden szurkoló elkönyvelte az angolok győzelmét, a korábban a Barcelonában és a Manchester Unitedben is megfordult Jordi Cruyff tartogatott még egy csavart a végére. A 89. percben szöglethez jutott az Alavés, melyet Pablo tekert Cruyff-hoz, aki a csapata harmadik fejesgólját szerezte meg, ezzel pedig ismét egalizáltak. A rendes játékidőben már nem született több gól, így jöhetett a kétszer 15 perc hosszabbítás. A 116. percig kellett várni a győzelmet jelentő aranygólra, amit az Alavés játékosa Geli szerzett. Örülni mégsem tudott neki, hiszen McAllister beadását a saját kapujába juttatta, hozzásegítve így a Liverpool csapatát újabb trófeájukhoz.

Liverpool – Alavés 5-4 (Babbel 4., Gerrard 16, McAllister büntetőből 41., Fowler 73., Geli öngól 116., ill. Alonso 27., Moreno 48. 51., Cruyff 89.)

Attachment

×